Kitalálod, miért hívják a Rózsadombot így? A sztoriban van egy dervis, egy szultán és egy kultikus sírhely

A Rózsadomb tövében található annak a dervisnek a síremléke, akit mindenki csak a rózsák atyjának hív. A török szerzetest tisztelték tudása, bölcsessége, költészete és szellemisége miatt. Gül Baba türbéje nem csupán a budapestiek előtt ismert, hanem a mai napig muszlim zarándokhely.

Gül Baba emlékére

Kevesen tudják, de Gül Baba csupán néhány napot töltött nálunk. 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. Az ostrom alatt hunyt el, halála idejéről és körülményeiről kétféle legenda maradt fenn. Az egyik szerint augusztus 21-én, a város falainál zajlott csatában ölték meg. A másik szerint az oszmán győzelmet ünneplő vallásos szertartás közben halt meg. I. Szulejmán szultán a város patrónusának nyilvánította, és temetésén ő volt az egyik koporsóvivő. A sírhelye fölé pedig a budai pasa néhány évvel később díszes emlékhelyet, vagyis türbét emeltetett.

A türbe története

Buda második ostromakor, 1686-ban a Habsburg hadsereg nem bántotta a síremléket. Később a jezsuiták kápolnává alakították át, és vagy 100 évig a türbe ebben a formában létezett. 1885-ben az ottomán kormány Wágner János magyar építészre bízta a türbe restaurálását. Wágner ide építette fel saját otthonát, a híres Wágner-villát. 1914-ben az emlékművet magyar nemzeti műemlékké nyilvánították. A XX. században több renováláson esett át a türbe és a körülötte lévő épületegyüttes. 2015. február 24-én Budapesten a magyar és török miniszterelnök-helyettes megállapodást írt alá a türbe és közvetlen környezetének örökségvédelmi feladatairól, valamint komplex környezetrendezéséről, mely munkálatok 2018-ban fejeződtek be. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány Rózsa Napok címmel minden évben izgalmas kulturális programsorozatot rendez.

A rózsák atyjának legendája

Gül Baba rózsakertje a síremléket öleli körbe. Az egyik legenda szerint azért ültettek rózsákat a türbe köré, mert ezzel a virággal azonosították a dervist. A másik szerint a turbánján díszelgő rózsaszálról kapta a nevét, de van egy olyan verzió is, hogy „Kel” volt a neve, ami „kopaszt” jelent, és csak később változtattak Gülre, miután a sírja körül rózsák nőttek. Egy másik magyarázat szerint, a rózsa lelki értelemben vett rangjelzés volt a dervisek között. Az a mítosz viszont biztosan nem igaz, hogy Gül baba hozott először Magyarországra rózsákat, hiszen ő hódítóként érkezett Budára.

Huszka Jenőt is megihlette

Huszka Jenő három felvonásos operettet írt Gül Baba lányának és Gábor diáknak a szerelméről. A bemutató 1905. december 6-án volt, a budapesti Király Színházban. A történet a XVI. századi magyarországi török invázióban játszódik. A budai vár basája, Kucsuk Ali törvénye fejvesztéssel büntetett mindenkit, aki Allah főpapja, a mondákban a „rózsák atyjának” nevezett Gül Baba rózsáiból szakított. Gül Baba lányába, a tündéri Leilába szerelmes Gábor diák, a történet hőse, és társa Mujkó mégis tép a virágból. A lányt azonban Ali basa szeretné 137. feleségéül.

A rózsadombi villák születése

A XIX–XX. század során a türbe környékén gombamód elszaporodtak a reprezentatív villák. Maga a türbe sokáig magányosan állt a budai domboldalon, nem számított a terület lakóövezetnek. A XIX. század végéig szőlőhegy volt a környék és csak utána kezdett el üdülőterületté válni. Eleinte nyaralók, hétvégi telkek kaptak itt helyet, majd a belvárosból kifelé költöző elit építtetett villákat a domboldalon magának. A második világháború után aztán ezeket elkobozta a pártállam, és a saját magas rangú kádereinek utalta ki. A népnyelv gúnyosan Káderdűlőnek kezdte hívni a környéket: innen hurcolták el Rajk Lászlót, itt lakott évtizedekig a feleségével Kádár János egy nagypolgári villában, ahol az úszómedence mellett tyúkok kapirgáltak. Akkoriban egymás közelében élt politikus, író, újságíró, az 1956-os vérbíró ezen az állambiztonság és kormányőrök által megfigyelt patinás környéken.