Fantasztikus felfedezés, sikerült feltárni az egyiptomi 51-es körzetet

A gízai piramisoktól öt kilométerre fekszik egy titokzatos hely, Zawyet El Aryan, avagy az egyiptomi 51-es körzet, amelyet évtizedekkel ezelőtt lezárt a hadsereg. Alessandro Barsanti régész végzett először ásatásokat a helyszínen az 1900-as évek elején: ekkor egy hatalmas, T alakú gödröt tárt fel, amelyet szilárd mészkőbe vájtak, közel 30 méter mélyen, és hatalmas gránittömbökkel bélelték ki. 

Ma is kész rejtély az egyiptomi 51-es körzet

Az egyik kamra közepén egy ovális, gránitfedővel ellátott tartály áll, amely Barsanti beszámolója szerint egy ismeretlen, mára már elveszett anyag nyomait tartalmazta. Több egyiptológus is úgy véli, a helyszínt eredetileg piramisnak szánták, amelyet aztán nem fejeztek be, habár a gödör fölé soha nem emeltek építményt. A helyszín valódi célja továbbra is rejtélyt képez, ám a benne felfedezett feliratok közt szerepel a „Seba” szó, amelyet egyes kutatók az ókori egyiptomi „csillagokba vezető kapu” kifejezésként értelmeznek. 

Az akna és a kamrák méretei és szerkezete, a hatalmas gránitpadló, a sima mészkőfalak és a lezárt központi tartály spekulációkat váltottak ki a fejlett vagy ünnepi célokról. A rejtély még tovább elmélyült, amikor az egyiptomi hadsereg az 1960-as évek közepén átvette az irányítást a helyszín felett, lezárta az összes modern ásatást és túrát, az egyedüli feljegyzések pedig Barsanti korai képei maradtak.

Habár Olson úgy véli, hogy a Seba szó arra utal, hogy a szerkezetet az ókori emberek egyfajta hajónak szánták, a kozmoszban való utazáshoz, a legtöbb tudós szerint valószínűbb, hogy egy építőmester neve volt, vagy a kor egyik neves alakja – írja a Daily Mail.