
„Önvédelem volt” – mondta a gyilkos, 28-szor vágta áldozatába a kést
Nem elég, hogy ölt, elmenekült az országból.
Ki az, aki felvisz a villamosra egy talicskát, egy sövénynyírót vagy egy sörpadot, majd ott hagyja? A sietve távozó utasok tavaly 17.000 csomagot hagytak a BKV járművein, és ennek csak töredéke, 14-15%-a jut vissza a jogos tulajdonoshoz. A BKV Akácfa utcai talált tárgyak osztályán olyan dolgokat láttunk, amiket álmunkban sem hittünk volna.
Az év minden periódusának megvannak a sajátosságai. Nyáron például rengeteg külföldi turista hagyja el a tömegközlekedésen az értékeit, ősszel, az iskola kezdetével aztán számolatlan maradnak a buszon tornazsákok és iskolatáskák. Halottak napja környékén nem ritka, hogy kiskapa vagy mécses marad a metrón, télen pedig sálak, kesztyűk, sapkák hadát szedik össze a villamosvezetők. Na de lássuk, mik kötnek ki a talált tárgyak osztályán.
A talált tárgyak több mint 80 százalékáért soha nem jelentkezik a jogos tulajdonosa, pedig az Akácfa utcai központban mindent megőriznek a BKV dolgozói. Akár egy szemfüles utas, akár maga a járművezető adja le a talált csomagokat, az biztos, hogy eljut a központig. Sőt azok is, amik a HÉV-en vagy a Budapesten közlekedő Volán járatokon maradnak.
Az utasoknak három hónap áll a rendelkezésükre, hogy átvegyék az elkallódott csomagokat, a BKV csak ezt követően értékesíti vagy semmisíti meg őket.
Ha letelik a három hónap, a talált tárgy az állam tulajdonába kerül, amit pedig értékesíteni tudnak, annak ára az államkincstárba vándorol. Ha egy iratokkal teli pénztárca jut el a központba, akkor az iratokat minden esetben megküldik az okmányt kiállító hatóságnak — útlevél esetében az adott ország nagykövetségének, bankkártya esetében pedig a kártyát kibocsátó banknak.
Az elveszett pénztárcákban lévő pénzt a központban az utolsó ötforintosig dokumentálják a BKV dolgozói és így töltik fel a számítógépes rendszerbe. Akkor azonban nem tudnak segíteni, ha zsebtolvaj tett szert a tárcára.
Manapság, az internet korában rengetegszer előfordul, hogy az elvesztett tárgyról először fényképet készít a megtalálója, azt feltölti valamelyik eltűnt tárgyas csoportba, majd csak ezt követően adja le például a járművezetőnek. Hiába a jó szándék — hívja fel a figyelmet a BKV Talált Tárgy Kezelősége —, ez a módszer egy súlyos problémát vet fel. Gyakran olyan emberek is jelentkeznek a talált tárgyért, akik valójában nem a tulajdonosok, de a fotó láttán jól körbe tudják írni, az hogyan néz ki, vagy épp mikor és hol tűnt el.
A BKV dolgozói persze minden esetben megbizonyosodnak arról, hogy a jogos tulajdonos jelentkezik-e a csomagért, például úgy, hogy tételesen fel kell sorolnia, mi van a táskában.
Bekerült egyszer hozzánk egy hatalmas JBL hangszóró, amit a megtaláló kiposztolt előtte a Facebookra. Több sem kellett, rögtön öt lelkes »tulajdonos« jelentkezett, hogy az övé. Azt csináltuk, hogy mindegyikőjüket fogadtuk személyesen itt, a központban és megkértük, hogy csatlakozzanak rá a telefonjukkal. Ha az övék lett volna, akkor ezt probléma nélkül meg tudták volna tenni. Egyiküknek sem sikerült
– mesélte az egyik kolléga, aki már 8 éve rendszerezi és juttatja vissza tulajdonosukhoz az elkallódott csomagokat.
Az utasok az iratok, a hátizsákok, az esernyők és a fülhallgatók mellett leggyakrabban mobiltelefont felejtenek a tömegközlekedési eszközökön. Azt könnyen ki lehet deríteni, hogy kié a telefon: vagy fel tudja oldani az illető, vagy nem. Gyakran marad ugyanakkor szemüveg, kulcs, vagy tornazsák is a járatokon.
Volt azonban már példa hiányzó asztallábra, ruhaszárítóra, tévére, útépítési bójára, de gitár, kard, babakocsi, festmény, mankó, bicikli, lélegeztetőgép, sőt még szexuális segédeszköz is érkezett a központba. A gazdátlan műláb persze verhetetlen örökzöld, amit gyakran emlegetnek a BKV dolgozói.
Sőt van egy legendás, időközönként visszatérő fuvola, amit már többször is elhagyott a kissé szórakozott tulajdonosa.
Az évente több tízezer gazdátlan csomag átválogatása, feldolgozása, majd rendszerezése óriási adminisztrációval jár, de a talált tárgyak osztályán dolgozó kollégák úgy vélik, a hálás utasok miatt megéri.
Egyszer egy külföldi turista annyira megörült, hogy visszakapta az értékeit, hogy örömében végigtáncolta az ügyfélteret, majd végigcsókolta a munkatársakat. Érkezésünk előtt is történt egy megmosolyogtató jelenet:
Valaki leadta ennek a 90 év körüli bácsinak a pénztárcáját, amiben ráadásul nem kevés pénz, 150.000 forint is volt. Amikor a bácsi megtudta, hogy a pénztárca hozzánk került és ráadásul a becsületes megtaláló egy fityinget sem vett ki belőle, azonnal a központba sietett. Könnyes szemmel nyitotta ki a tárcáját, majd ujjongva kivett belőle két cetlit. Majd kiugrott a bőréből örömében és elviharzott a cetlikkel – pénztárca nélkül. Úgy vitték gyorsan utána. Kiderült, hogy a cetlin a postása száma volt, az volt neki még a pénznél is fontosabb
– idézték fel a talált tárgyak osztályán dolgozó kollégák.
Nem elég, hogy ölt, elmenekült az országból.
Rohantak a rendőrök az esküvő helyszínére.
Az embereknek elegük van abból, hogy az utcákat elárasztja a drog.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.