Lángoló Párizs, robbanó Malmö, koszos Brüsszel és békés Budapest – a történelem a magyar migrációs döntést igazolja

Budapest szinte idilli a nyugati nagyvárosokhoz képest, Európa városait tíz éve ostromolják a migrációs válság tünetei: bandaháborúk, erőszak, zavargások, kulturális sokk és lövöldözések. Magyarország más utat választott, kerítést húzott, a történelem most minket igazol.

Mint azt a Ripost megírta, pontosan 10 éve, 2015-ben rekordszámú, közel 1,3 millió ember kért menedéket az EU-ban. A bevándorlók nagy része Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett Európába. A röszkei csata néven ismertté vált esemény csupán egyetlen mozzanat abból az erőszak-áradatból, amit a tömeges bevándorlási hullám magával hozott.

Nézzük, mi történt az elmúlt évtizedben Párizsban, Brüsszelben, Malmőben, Berlinben, valamint Londonban, és mi a helyzet Budapesten!

Párizs: 8 nap alatt 5600 felgyújtott autó 

A 2023-as nanterre-i rendőri intézkedés után országos zavargás tarolta le Franciaországot: több mint 3300 letartóztatás, 650 millió euró kár, több mint ezer  megrongált középület, 5662 felgyújtott jármű alig egy hét alatt. A konfliktus gócpontjai jórészt a bevándorló hátterű banlieue-k voltak, ők évek óta izzó társadalmi lőporos hordók. 

A számok is durvák, de a történet nem csak a számokról szól: a külvárosi fiatalok már nem bíznak a rendőrökben, a munkapiaci kirekesztés és az iskolai lemorzsolódás együtt húzza szét a város szövetét. 

Brüsszel: Európa fővárosa a legszemetesebb város címet is megkaphatná

Az elmúlt években meredeken nőtt a közterületi szeméttel, illegális lerakással, koszos kukákkal kapcsolatos lakossági panaszok száma. 2025 első felében 13 852 tisztasági bejelentés érkezett, többnyire illegális hulladék miatt. 

A múlt hónapban Brüsszelben több mint húsz lövöldözés volt, amelyek hét halálos áldozatot követeltek. A belga főügyész figyelmeztetett: ma bárki célponttá válhat az utcán.

Malmö: lövések, robbantások, gyerekbandák

Svédország, a „mintademokrácia”, az elmúlt évtizedben Európa-szerte kiugró fegyveres erőszakhullámot élt meg: a gengszterek közti leszámolások és robbantások hétköznapivá váltak, a rendőrfőkapitány egyenesen „rendkívül súlyos” eszkalációról beszélt. 2023-ban rekordon a robbantások száma. A  halálos lövöldözések megháromszorozódtak egy évtized alatt, a jelenség erősen köthető a bevándorlónegyedekben szerveződő bűnközegekhez és fiatalkorú bandákhoz.

A Brå (a Svéd Bűnmegelőzési Tanács) friss adatai szerint 2024-ben a halálos erőszak közel fele lőfegyverrel történt, a hivatalos elemzés külön jelentésben mutatja be, hogyan alakult át a bűnözői szcéna a 2000-es évek közepe óta. 

A bűnbandákhoz köthető esetek nem ritkák Svédországban, sőt. Idén az első három hónapban háromszor annyi halálos lövöldözés történt az országban, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az erőszakos támadások számos formát öltenek, az egyik legutóbbi incidensnél, amely Malmőben történt, egy korábban már elítélt fiatal férfi megkéselt két másikat, akik közül az egyik belehalt a támadásba. De az sem példa nélküli, hogy feldühödött bandák járműveket gyújtanak fel, vagy hogy migránsok nőket és lányokat zaklatnak.

Berlin: iskolák, ahol a német szó kisebbségben van

A berlini iskolák egy részében a migrációs hátterű diákok aránya jelentős, és ez hatalmas  kihívás nyelvi felzárkóztatásban, fegyelmi ügyekben, tanári leterheltségben.

Sok gyermek rosszul beszél németül, mindennaposak a támadások, és a szülői értekezleteken rendszeresen tolmácsra van szükség. Összességében a németországi általános iskolákba járó gyerekek megdöbbentő aránya, 38 százaléka migráns hátterű.  Néhány ilyen iskolában mindennapos az antiszemitizmus, a muszlim diákok leginkább a zsidó diákokat bántják – írja a Die Welt.

London küzd a késes bűnözéssel

A brit statisztikai hivatal szerint a gyilkossági mutató 2025 márciusáig 6%-kal csökkent, és tízéves mélypontra ért, közben a késsel elkövetett bűncselekmények még mindig 50 ezres nagyságrendűek évente Angliában és Walesben. A napokban már zavargások törtek ki a migránsok miatt, mert a kormány szállodákba helyezte el őket.

A Telegraph tudósítása szerint több tucat városban tüntettek azért, hogy vessenek véget a menedékkérők szállodákban való elhelyezésének, és ennek során már összecsapásokra is sor került a tiltakozók és az ellentüntetők között.

Budapest: kerítés, jogi szigor, nyugalom

2015-ben Magyarország a görögök után a második volt az EU-ban az illegális határátlépések számában (411 515 regisztrált átkelés). Erre válaszul jött a határkerítés és a jogi szigorítások, azóta a hivatalos narratíva szerint több mint 1,1 millió próbálkozást hiúsítottak meg tíz év alatt. A lényeg: a nyomás a határon maradt, a főváros mindennapi élete jóval kevésbé érintett. 

A bűnözési trendekben a KSH szerint a fővárosban nincs „kilógó” erőszakhullám. Vannak ugyan hullámzások, és közterület-tisztasági problémák,