Rejtély: az évezredekkel ezelőtti ősi alagutakat nem emberek hozták létre?

Számos Dél-Amerikában felfedezett ősi alagutakról kiderült, - melyek 1,8 méter magasak és nagyjából 600 méter hosszúak -,  hogy nem emberektől származik.

Ezeket az alagutakat Dél- Brazíliában, nagyrészt a Grande do Sul régióban találták meg, melyeket Heinrich Theodor Frank, egy köztiszteletben álló geológiaprofesszor fedezett fel.

Hatalmas méretüket elnézve sokan feltételeznék, hogy évszázadokkal ezelőtt emberek alkották, vagy akár természetes úton valamilyen kevéssé ismert környezeti jelenség révén, ám most mindegyik elmélet megdőlt. 

Az alagutak kialakulása állatokhoz köthető

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint óriási, kihalt földi lajhárok lehettek felelősek ezekért a csodálatos alagutakért.

Állítólag hatalmas karmolásnyomok voltak rajtuk, többek között egyéb jellegzetes vonások, amelyek nem mindegyike jellemző a leszármazottaira.

Frank a Discovernek nyilatkozva elmondta: 

Egy másik tanulmány szerint ezek a lajhárok hörcsögökhöz hasonlóan „elefánt méretűek” voltak, és kevés közös vonásuk volt a ma élő lajhárokkal, akár négy méter hosszúra is megnőhettek. Úgy vélik, hogy közel 100 különböző lajhárfaj élt Amerikában 15 millió és 10 000 évvel ezelőtt.

A professzor azt mondta, hogy „tucatnyi szervetlen eredetű barlangot látott, és ezekben az esetekben egyértelmű, hogy az ásó állatoknak nem volt szerepük a létrejöttükben”.

Az alagutak részletei és geometriája miatt kizárták az eróziót és más folyamatokat.

Azt mondják, hogy a Megatherium vagy rokon nemzetségei növényevők voltak, és a pleisztocén korban (8000–10 000 évvel ezelőtt) éltek Dél-Amerikában, és hatalmas karmaikkal logikusnak tűnik, hogy ilyen alagutakat tudtak építeni.

A kutatások azt mutatják, hogy az emberek kapcsolatba kerültek a lajhárokkal, sőt vadásztak is rájuk, mivel felfedezték, hogy az emberi lábnyomok lopakodva követik a lajhárokat.

„Lehetséges, hogy a viselkedés játékos volt, de az emberi interakciókat a lajhárokkal valószínűleg jobban lehet értelmezni a lopakodás és/vagy a vadászat kontextusában” – állítják a szakemberek.

Hozzátették: 

Ahogy új bizonyítékok kerülnek napvilágra, úgy véljük, hogy a jégkorszakról alkotott korábbi ismereteink változnak, és ez a felfedezés nemcsak a lajhárokról, hanem az ember-állat dinamikáról is tanít minket ebben az időszakban.