Számok a kormány oldalán, lyukak Karácsony kasszájában – így vitte csődbe Budapestet a baloldali paktum

Csőd vagy számítás – ez itt a kérdés. Miközben Karácsony Gergely csődöt kiált, és a kormányt hibáztatja Budapest összeomlásáért, a számok mást mutatnak: a főváros vezetése törvénytelen költségvetést szavazott meg, 214 milliárd forintos örökséget élt fel, és egy szeméttelepen égetett el 50 milliárdot. A kormány közben világos szabályokat követett, ítéletekkel a háta mögött. Karácsony pedig most úgy tesz, mintha semmi köze sem lenne ahhoz a csődhöz, amit ő maga írt alá. Budapest nem magától omlik össze, ott biza valaki megnyomta a „pénzégetés” gombot. És most mutogat.

Míg a baloldali városvezetés saját maga írta alá Budapest süllyedő költségvetését, a jobboldali kormány az Alkotmánybíróságra, bírósági döntésekre és számokra hivatkozik. De vajon ki mond igazat, és ki játszik a nemzet fővárosával.

Karácsony: kivéreztetés, siránkozás, csőd, mutogatás

    •    2019-ben 214 milliárd forinttal vették át Budapest kasszáját
    •    2024 végére ez lenullázódott – a város a csőd szélén
    •    Karácsonyék a kormányra mutogatnak: szerintük „szolidaritási hozzájárulás” okozza a bajt
    •    2025-re hiányos, törvénytelen költségvetést írtak alá – saját maguk!
    •    Miközben a főpolgármester csődöt kiált, az 50 milliárdos lyuk pont annyi, amennyit Rákosrendező megvásárlására költöttek, teljes tudatában a pénzügyi helyzetnek
    •    A propagandagépezet beindult, de a kérdés marad: hol a pénz?

Kormány: számok, szabályok, stabilitás

    •    2010 után konszolidálták a főváros adósságát
    •    Törvénybe iktatták, hogy önkormányzat nem költekezhet fedezet nélkül
    •    A főváros rekordbevételt produkált: 2020–2025 között az IPA több mint duplájára nőtt
    •    A szolidaritási hozzájárulás növekedése messze elmaradt ettől
    •    Nemzetközi és alkotmányos szinten is jogszerű a hozzájárulás,  ezt bíróságok, Alkotmánybíróság is kimondta
    •    A Kúria megsemmisítette a 2025-ös büdzsé szolidaritási sorát,  mert törvénysértő volt

A Tisza Párt és Vitézy  is megszavazták a 2025-ös költségvetést,  így teljes felelősségük van a jelenlegi  állapotért. Karácsony már nem áll egyedül,  a csődaláírók klubja a teljes baloldali paktum.  A kérdés már nem az, ki miatt lett csőd, hanem az: ki fogja megállítani. 

Mint azt a Metropol már megírta, Budapest próbaterep volt és elbuktak: Karácsony, Vitézy és a Tisza kézen fogva mentek neki a falnak. A DK–Tisza-paktum csak nézi, ahogy leáll a metró és sztrájkra készül a város.

A DK–Tisza-paktum miatt 2025 tavaszára Budapest pénzügyi összeomlása kézzelfogható valósággá vált. A BKK és más fővárosi cégek már a túlélésért küzdenek, és tömeges sztrájkok is kilátásban vannak. Eközben 

Miközben Budapest pénzügyi összeomlását Karácsony Gergely és szövetségesei folyamatosan a kormány nyakába akarják varrni, a valóság ennél jóval prózaibb – és sokkal kínosabb számukra. A főváros baloldali vezetése az elmúlt években nem csupán 214 milliárd forintos megtakarítást tüntetett el, hanem milliárdokkal szórta meg saját klientúráját, miközben látványos, kézzel fogható fejlesztést alig tud felmutatni.

Több mint 50 milliárd forintot dobtak be például a rákosrendezői rozsdaövezeti terület, egykori szeméttelep megvásárlásába – egy olyan időszakban, amikor már nyilvánvaló volt: a fővárosi költségvetés lyukas, és a csőd csak hónapok kérdése. Ezzel párhuzamosan milliárdok folytak el kommunikációs tanácsadókhoz, „baráti” bizottságokhoz, Karácsonyhoz köthető propagandaszervezetekhez, és olyan „fejlesztési előkészítésekre”, amelyekből végül semmi sem valósult meg. Minden kerület működik, csak a fővárosi központ nem, mert míg a kerületek a pénzt célzottan használják, a városháza pénztárcája úgy ürült ki, hogy közben látványos eredmény nem született.

Ezzel szemben a kormány az elmúlt években valódi, használható, befejezett projekteket adott át Budapesten,  méghozzá nem is keveset. A Liget Projekt keretében megvalósult a világszinten is elismert Magyar Zene Háza, az új Néprajzi Múzeum, valamint a városligeti parkrehabilitáció. Mindezt úgy, hogy a főváros vezetése folyamatosan ellenezte a projektet,  miközben ma ezek a létesítmények Budapest legnépszerűbb új attrakciói közé tartoznak. A kormány bővítette a budai fonódó villamoshálózatot, elindította a Déli Körvasút fejlesztését, amely az agglomerációs közlekedés egyik kulcsa lesz, és már zajlik a Kelenföld–Ferencváros közötti vasúti alagút előkészítése is. A Puskás Aréna pedig elkészült és azóta is sorra fogadja a nemzetközi eseményeket, meccseket, koncerteket a főváros büszkeségeként.

Miközben tehát a fővárosi baloldal elbeszélte a pénzt, a kormány épített, tervezett és átadott. Budapest ma is működik,  de nem Karácsonyék miatt, hanem sokszor ellenükre, a kormány döntéseinek köszönhetően. És miközben a Városháza csak perekre, sajtótájékoztatókra és költségvetési kiskapukra futotta, addig a kormány új épületeket, közlekedési kapcsolódásokat és fejlesztéseket hozott a budapestieknek. Ez a különbség: egyik oldal elkölt, a másik létrehoz.