Kiderült: így hat az űrutazás Kapu Tibor bioritmusára

Aki utazott már időzónák között annak, nem ismeretlen a Jetlag fogalma. Na de azt már kevesebben tudják, hogy miért borítja fel az időzóna váltás a bioritmust. Ennek a fény viszonyok megváltozásához és az alvási ciklust szabályozó hormon, a melatonin termelődéshez van köze. Egy űrutazás során ugyan ez tényezők befolyásolják és rúgják fel az ember belső órájának működését.

Dr. Csernoch László a Debreceni Egyetem Űrélettani Kutató Csoportjának vezetője adott bővebb betekintést lapunknak, hogy hogyan hat az űrutazás az emberi szervezetre. A szakértő szerint, Kapu Tibor a nemzetközi űrállomáson többször is megkerüli a Földet. Ennek következtében, az űrhajósok egy földi nap alatt körübelül 10-16 napfelkeltét és naplementét érzékelnek, sebességüktől függően. 

Dr. Csernoch László szerint, ugyan sokan összehasonlítják ezt a Jetlaggel még is ez „ilyen formában nehezen értelmezhető”. A szakértő szerint ugyanis itt nem arról van szó, hogy egy másik időzónához, vagy órához kell alkalmazkodnia Kapu Tibornak, hanem arról hogy az alvási ritmusát kell a körülményekhez alakítania. Az emberi szervezet a 24 órás napokhoz alkalmazkodott, ez az űrben azonban merőben megváltozik. 

– nyilatkozta a Dr. Csernoch.

Szerinte ez az űrhajósok számára egy bizonyos mértékű stresszel járhat, ami befolyásolhatja, hogy mennyire tudnak fókuszálni vagy feladatokat végrehajtani. A szakértő azonban azt is hozzá teszi, hogy az űrhajós kiképzés alatt is és a kiválasztási folyamat alatt, erre is különös hangsúlyt fektetnek. Az, hogy Kapu Tibor ezt milyen mértékben tudja majd kezelni, Dr. Csernoch szerint azt maximum csak az tudná megmondani aki az űrhajós pszichológiai felkészítését végezte. 

Bioritmus szabályozás az űrben

A szakértő szerint az űrállomáson, mesterséges fényszabályzással lehetne kontrollálni a bioritmus megváltozását. Ha mondjuk az állomás összes „külső ablakát” lezárnák és teljes sötétséget csinálnának, akkor fent lehetne tartani egy a földihez hasonló Cirkadián ritmust azonban az kivitelezhetetlen, hogy az űrállomáson mindenki egyszerre aludjon. Az űrállomáson tehát mindig világos van, hiszen a műszereket és a Földet valaki mindig szemmel kell, hogy tartsa. 

– tette hozzá a szakértő. Dr. Csernoch szerint ez az időbeosztás meghatározza, hogy az űrhajósok: 

• mikor fognak lefeküdni,
• mikor fognak felkelni, 
• mikor milyen kísérletet hajtanak végre, 
• mikor étkeznek, 
• mikor folytatják az előírt edzésprotokollt stb. 

Az űrutazás azonban nem csak a bioritmusra, de más szervezetbeli elváltozásra is kihathat. Ilyenek lehetnek például súlytalanság, a megnövekedett sugárterhelés hatására történő keringi, látási, izom vagy csontozati problémák kialakulása. A szakértő szerint azonban, Kapu Tibor tervezett két hetes repülési idő alapján számítva ezekből semmi észrevehetőt vagy jelentőset nem fog tapasztalni.