Így pletykáltak a nők Budapesten a XX. században! – Képgaléria

A budapesti női pletyka mindig is fontos szerepet játszott a városi társadalom mindennapjaiban, a témák azonban folyamatosan változtak. A XX. században, a 20-as évektől a 70-as évekig a nők különböző társadalmi és politikai változások közepette találták meg a pletyka világában a szórakozást és a közösségi kötődést. 

Pletyka – társadalomtükör és női műfaj

A 20-as években Budapest pezsgő kulturális és politikai középponttá vált, így a pletykák gyakran a társadalmi változásokat és a politikai feszültségeket tükrözték. 

A 30-as években, mikor a gazdasági válság és a politikai feszültségek hatására a női szerepek változni kezdtek, a pletykák már nem csupán a gazdagok életét övezték. A munkásnők, a polgári családok és az újgazdag réteg életét is felfedezték a városi pletykák. 

Az alábbi képen három városi lány a tavaszi napsütésben a város fölött beszélget nagy valószínűséggel a postáskérőről vagy a kabarészínésszel elcsábult boltos lányról. Bár a gazdasági válság komoly gondokat hozott, a szerelem, a „jó parti” és a „Bécsből hozott zakó” mindennél izgalmasabb volt akkoriban.

A 40-es évek háborús időszaka alatt a Budapestet sújtó tragédiák és társadalmi változások közepette a nők pletykái már az elhunyt férjekről, eltűnt szerelmekről és az újraépítési kísérletek körül forogtak. 

Mindezek mellett a művészvilág belső titkai, a Vígszínház körüli intrikák és a művészek közötti rivalizálások, mint a Petőfi téri eszpresszóban halkan nevetgélve megvitatott „közelebbi munkakapcsolatok”, a pletykák szerves részévé váltak — egy világ, amely mindig is tele volt titkokkal, szenvedéllyel és elérhetetlen luxussal, mint a svájci utak titkai.

Az 50-es években a szocializmus diktálta normák még szorosabbra húzták a női pletykák körét. A Teleki tér sarkaiban már nem csak szerelmi élet volt terítéken. Pletyka lett a túlélés eszköze. Ki tűnt el éjszaka? Ki kap kiutalt lakást? De azért a boltvezetőnél kapható extra cukor, vagy Irénke heti fodrászlátogatása is megmozgatta a fantáziát. 

Fodrászüzlet, pletyka, hangos női csacsogás, locsogás lotyogás

A 60-as években Budapest modernizálódásával a pletykák már a társadalmi változások és az új generációk életére is reflektáltak. A női emancipáció, az egyre bátorodó párkapcsolatok és a divat, mint a társadalmi státusz jele szinte minden beszélgetés középpontjában állt. A Horánszky utcában az asszonyok már a szocialista valóság közepette pletykáltak. Egy új lakó, aki „túl gyorsan” kapott állást, egy nyugati rúzs, amit mindenki látni akart, és a nosztalgia a régi katolikus intézmény rendje után. A kávé kihűlt, de a sztorik egyre forróbbak lettek.

A 70-es években és annak vége felé a Práter utca, diszkó és házmesterné képe tárul elénk. A kockaköves udvaron a csillárok alatt már szólt a diszkó, de a pletyka még mindig a régi ritmusra járt. Kis Pisti „nem dolgozik, de mindig van pénze”, Gizike fiát vietnámi lány látogatja, és a földszinti lakásra már a tanács is szemet vetett. A 70-es évek világában a pletyka egyszerre volt zene, hírcsatorna és közösségi összetartó erő.

A gangon, a kávézóban, az udvaron vagy a kilátónál – a pletyka mindig jelen volt. Egyszerre volt szórakozás, információszerzés és társadalmi túlélés. Ma már nosztalgiával mosolygunk rajta, de ezek a történetek akkor komoly jelentőséggel bírtak. Bár a pletykák mindig változnak, a női közösségi hálózatok és a város szívében zajló beszélgetések sosem veszítettek jelentőségükből. A 20. századi Budapest női pletykái mindig is tükrözték a kor aktuális társadalmi és politikai légkörét.

A budapesti pletykákról szóló galériát az alábbi képre kattintva éred el!