Miért nem lehet Ukrajna az Európai Unió tagja?

Az Európai Unió csak egy működőképes államot vehet fel, egy olyan országot, ahol a szervezett bűnözés nagymértékben jelen van, nem lenne szabad csatlakoztatni – mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. A szakember Ukrajna uniós csatlakozásának veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Az EU-tagság egyik alapvető feltétele a stabil állami működés, amelyet garantálni kell a csatlakozás előtt. Az orosz–ukrán háború során az ország hatalmas mennyiségű fegyvert kapott nyugati szövetségeseitől, amelyek egy része nyom nélkül eltűnt. Ezek a fegyverek az EU más tagállamaiban is megjelenhetnek. Gyarmati István figyelmeztetett, hogy az ellenőrizetlen fegyveráramlás és a korrupció felszámolása hosszú időt vehet igénybe, ha egyáltalán lehetséges. A háborút megjárt katonák társadalomba való visszailleszkedése is komoly kihívás lesz. Egy háborús helyzetben a katonáknak teljesen más erkölcsi és jogi normák szerint kell cselekedniük, hiszen az ellenség megölése elismerést jelent. Emellett Ukrajnában már hosszú ideje jelentős probléma a szervezett bűnözés, amely az utóbbi években még inkább megerősödött. Gyarmati szerint az egyik legnagyobb veszély, hogy az EU politikai nyomásra felgyorsítja Ukrajna csatlakozását anélkül, hogy az ország teljesítené a szükséges reformokat. 

Már a tagjelölti státuszt is részrehajlóan ítélték meg

Orbán Viktor már 2023 végén arról beszélt az Országgyűlésben, hogy Ukrajna csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. A tagjelölti státusz nem adományozható cím, annak rögzített feltételei vannak, ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve lett Ukrajna tagjelölt. 

• 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, 
• a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el. 
• Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a tagjelölti státuszra másfél évet kellett várnia.
• Montenegró 2008-ban nyújtotta be kérelmét és két évet várt a tagjelöltségre, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez további másfél év volt szükséges. 
• Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Szerbiának két évet kellett várnia a tagjelölti státuszra és további másfél évet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Albániának öt évet kellett várnia a tagjelölti státuszra, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére további hat évet várt.

Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit.