Beleállt a fásításba, megint lebőgött Karácsony főtájépítésze

Azt már lassan megszokhattuk, hogy Karácsony Gergely előszeretettel ékeskedik sajátjaként a belvárosi önkormányzat fejlesztéseivel. Most azonban táskahordozója, Bardóczi Sándor állt bele Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester fásítási szokásaiba, akinek a válaszát nem tette zsebre a főtájépítész. Bardóczi szerint az egyébként zöldszemléletet Budapesten szinte egyedüliként alkalmazó kerületnek nem nagy, akár 10 méter magas – előnevelt, 25-30 éves – fákat kellene ültetnie, hanem csenevész csemetéket, ahogy ők szokták zöldszemlélet nélkül. Hogy igazát alátámassza Bardóczi, a magas fák durván nagyszámú elhalási számára hivatkozott a kerületben. Mint mondta, az egyik belvárosi téren elpusztult egy (!) ilyen magas fa. Bardócziban annyi keserűség lehetett, hogy a végül méregdrágán, de csökkentett műszaki tartalommal felújított Blaha Lujza téri fásítással is szembeállította az esetet közösségi oldalán.

„Ott a Blaha: mennyit szidtak bennünket, hogy micsoda piszkafákat ültettünk! Jaja, csak azoknak a piszkafáknak a zöme az első évben nőtt fél métert. Már az első évben. Nem volt ültetési sokk. Pusztulás se, kivéve a rúdtáncos esetet, s azt a fát, aminek a fahelyét a közeli üzlet mosogatólé-kiöntőhelynek nézett” – sorolta litániába öntve közösségi oldalán Bardóczi az érveket. Mint fogalmazott: „A Szomory Dezső téren ezzel szemben a kerület által beültetett hatalmas perzsa varázsfákból elpusztult egy”.

Beégett a főtájépítész: a technológiával és a magas fák ültetésével nincs baj

Mivel nem Belváros polgármesterétől kérdezett Bardóczi, csak a közösségi oldalán posztolt egy szakmaiatlan, de lejárató litániát, és Budapest főtájépítészének Facebook-oldalán a hozzászólási lehetőség korlátozott, így Szentgyörgyvölgyi az Énbudapestem.hu egyik posztja alatt válaszolt a kamuzöld főváros főtájépítészének:

„A szavai túlnyomórészt szakmai elismerést tükröznek, ami nekünk, akik a kerület élhetőbbé tételén dolgozunk évek óta, nyilvánvalóan jólesnek. Az ültetéskori nagyobb méret alkalmazásával pedig a kerület valóban magasabb kockázatot vállal, de az eredmények alapvetően kedvezőek. Ilyen nagy méretű fákat ültettünk többek között a Bástya parkba, a Hild térre, vagy legutóbb az Egyetem térre is. Ezek a fák egytől egyig jól érzik magukat” – tájékoztatta Belváros polgármestere Bardóczit.  

Szentgyörgyvölgyi Péter hozzátette:

Kutyavizelet okozta az egyetlen fa halálát

 Belvárosban az egyetlen fa elhalása sem volt hiábavaló, hiszen azóta a kutyák vizelete ellen is új technológiát vetnek be. Sem ez, sem a gyors reagálás nem mondható el viszont a kamuzöld fővárosról. Szentgyörgyvölgyi Péter válaszát így folytatta Bardóczinak:

„Természetesen van olyan esetünk, ahol újra kellett fát ültetnünk, így például az öntől sok kritikát kapott Szomory Dezső téri nagy fák esetében, azonban az ott végrehajtott újraültetés oka nem a hibás döntésben vagy megvalósításban keresendő, ahogy Ön azt sokszor megemlíti. Hanem abban, hogy a kutyák vizelete okozta marás a törzs kérgét rövid időn belül olyan súlyosan károsította, hogy az egyik 10 méter magas – előnevelt, 25 éves új fánk tökéletes eredése után – gyors és látványos elhalásához vezetett. Éppen ezért a kerület ki is dolgozott egy új fakéregvédő rácsot is, amelyet az ilyen esetek megelőzése érdekében, ahol szükséges, alkalmazni is fogunk” – hívta fel Bardóczi figyelmét a fejlesztésre is egyúttal Szentgyörgyvölgyi.

Fásítás a Belvárosban

Belváros Önkormányzata egyébként az elmúlt években közel 700 új fát ültetett. Ebből 

• a gyökércellás rendszert 101 esetben, 
• míg a Stockholm faültetési rendszert 133 esetben alkalmazták, és nem félnek úttörők lenni a fák városi környezethez való alkalmazkodását segítő, legmodernebb technikák alkalmazásában. Éppen ezért Szentgyörgyvölgyi Péter végül felajánlotta Bardóczinak, hogy a tapasztalataikat szívesen megosztják a fővárossal is, mint ahogyan azt már teszik a VI., VIII. és I. kerülettel is.