Mit jelent a védett kor nyugdíj előtt?

1. Változott egy fontos szabály

2024. júliusban megváltoztak a nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítás szabályai. A már hatályba lépett törvény értelmében immár nem kell választani a lehetőségével élő személynek a tényleges nyugdíjba vonuláskor két lehetőség közül, hanem automatikusan a magasabb nyugdíjra lesznek jogosult.

2. Mit jelent a nyugdíjrögzítés?

Aki eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, az dönthet úgy, hogy igénybe veszi az ellátást, vagy nem kéri azt, és tovább dolgozik, vagyis növeli a szolgálati időt és így az összegét. Szolgálati idő ugyanis életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. Nyugdíjasként végzett munka esetén viszont már nem szerezhető további szolgálati idő, mivel nyugdíjjárulék levonásra nem kerül sor.

3. Ők élhetnek a lehetőséggel

2025-ben az 1960-ban születettek töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és amennyiben rendelkeznek a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idővel, kérhetik erre az időpontra öregségi nyugdíjuk rögzítését, azaz folyósítás nélküli megállapítását. Ennek célja pedig a kedvezőbb összegű nyugdíj elérése.

4. Akadnak kivételes esetek

Nem élhet a nyugdíjrögzítés lehetőségével, aki a nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig tartó idő legalább fele része alatt állandó özvegyi nyugdíjban részesült. Ugyanez vonatkozik arra is, akinek nyugdíját folyósítás nélkül állapítják meg, ha húsz év szolgálati ideje nincs, de legalább tizenöt éve van.

5. Nem kérhetik az újraszámítást

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását igénybe vevő hölgyek azért nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, mert még nem érték el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Annak ellenére, hogy a 65 életév betöltésével a hölgyek nem kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását.

6. Érdemes-e kivárni az igénnyel?

A nyugdíj összege a szolgálati időn és az ezalatt megszerzett jövedelmen kívül a valorizációs szorzószámok mértékétől is függ. Van, aki emiatt vár 1-2 évet a nyugdíj igénybevételével, ugyanis a szorzószám is évente más, így magasabb lehet a nyugdíj összege a nyugdíjkorhatár betöltését követően.

7. Hónapról hónapra számoljuk

Ha várnánk a nyugdíjba vonulással, számolnunk kell azzal is, hogy a korhatár betöltésének napjától minden ledolgozott hónap 0,5 százalékos emelést eredményez, ami egy évre levetítve 6 százalékot jelent.

8. A minimálbérrel nem jár jól

A nyugdíj összegét nem az utolsó 5 év átlagkeresetéből számolják, hanem 1988-tól a nyugdíjba vonulást megelőző napig terjedő időszak nyugdíjjárulék köteles jövedelemből. Éppen ezért, aki egész életében minimálbérrel van bejelentve, ne számítson magas összegű nyugdíjra, hiszen minél több évig fizeti a minimálbért, annál kevesebb lesz a nyugdíja. Jobban jár, ha 60 éves korában 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt megy el NYES-re.