2000. november 2-án léptek először űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére. Amikor az első legénység megérkezett, az ISS mindössze három apró, zsúfolt helyiségből állt. Ma már kilátótornyuk is van.
Az ISS első modulját, a Zarját 1998. november 20-án indították Bajkonurból. 1998. december 4-én az Endeavour űrrepülőgép sikeresen Föld körüli pályára vitte a Unity nevű amerikai kikötőmodult is, így a Nemzetközi Űrállomás lassan kezdett kiteljesedni.
Az első személyzet – Bill Shepherd amerikai, valamint Szergej Krikaljov és Jurij Gidzenko orosz űrhajósok – 2000. október 31-én indult Kazahsztánból az ISS-re. Két nappal később a zsilipet megnyitva ünnepelték meg e jeles eseményt.
Most már tudunk itt élni. Van fény, meleg víz és egy toalett
– mondta Gidzenko amerikai parancsnok 24 évvel ezelőtt. Az űrállomás egyébként naponta tizenhatszor kerüli meg a Földet, vagyis az állomáson naponta 16-szor van napkelte és napnyugta, ami pazar és egyedülálló élmény lehet a legénység számára.
Az ISS azóta egy majdnem focipálya méretű létesítménnyé nőtte ki magát 13 kilométer hosszú elektromos vezetékrendszerrel, egy hektár területnyi napelemmel és három csúcstechnológiájú laboratóriummal. Az űrhajósok manapság szinte álladó kapcsolatban állnak a houstoni és a Moszkva melletti földi irányítással, és egy internetes telefonjuk is van személyes használatra. Az első legénység ezzel szemben csak időnként tudott kapcsolatba lépni a földi világgal.
Ha te is szeretnéd megcsodálni ezt az ember alkotta hatalmas szerkezetet – ráadásul ebben a hónapban már harmadszor –, akkor vasárnap, november 3-án érdemes egy fényszennyezéstől mentes helyre menned a szabadba, ugyanis az űrállomás nagyjából reggel 4 óra 46 perctől mindössze 1 percig látszik majd a dél-keleti égbolton, utána eltűnik a szemünk elől.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre