Tudósok egész hada próbál megoldást találni a Föld felmelegedésének megállítására, ám az eddigi ötletek egyike sem tűnik igazinak. Azonban egy új tanulmány a gyémántok újszerű felhasználásában találta rá a megoldásra.
Az üvegházhatás és a globális felmelegedés egyre inkább érezteti a hatását bolygónkon, sőt lényegében már a mindennapi életünket is befolyásolja. Gondoljunk csak a szokatlanul meleg telekre, a nyaranta egymást érő hőségriadókra, folyó, tavak kiszáradására. De ide sorolhatjuk a hazánkban megjelenő korábban tájidegen rovarok megjelenését is. A tudósok a világ minden táján igyekeznek használható megoldást kínálni a bolygónk melegedésének megállítására, ám ezek egyike eddig nem bizonyult elég jónak. Azonban most egy új ötlet úgy tűnik megoldás lehet, gyémántokat juttatnának a Föld légkörébe, ami gátolná a további melegedést.
A vas óceánba dobásától a tükrök világűrbe való kilövéséig a bolygó hűtésére irányuló javaslatok eddig mind eléggé ellentmondásosak, sőt inkább sci-fibe illők, mint megvalósíthatók. Egy új ötlet azonban működőképes lenne, de a világ legdrágább dolgára volna hozzá szükség, a gyémántokra.
A Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amiben a tudósok arról számoltak be, hogy évente 5 millió tonna gyémántpor sztratoszférába lövése 1,6 °C-kal hűtheti le a bolygónkat, ami elég lenne ahhoz, hogy meggátolja a kritikus globális felmelegedést. Ez a megoldás viszont korántsem lenne olcsó: szakértők becslése szerint közel 200 billió dollárba kerülne a század hátralévő részében. Ez jóval drágább, mint minden eddigi megoldási javaslat, ám sokkal hatékonyabb. A cikkben kifejtik, hogy az ötmilliárd tonna 150 nanométeres gyémántot a légkörben szórnák szét. Minden eddigi megoldáshoz képest ennek előnyei, hogy a gyémánt nanorészecskéi nem csak elég sokáig képesek a levegőben maradni, de nem hajlamosak „összecsomósodni”, vagy kémiai reakcióba lépni, hogy mérgező anyagokat vagy savas esőt képezzenek, miközben gátolják az üvegházhatást. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a laboratóriumi méréseket és a számítógépes modelleket nehéz a való világban alkalmazni, ezért annak eredményei nem 100 százalékig biztosak, hanem inkább tájékoztató jellegűek, így a végső megoldás még messze van.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre