Így vonzd be a szerelmet adventkor! - Jóslások és babonák

Kopogtat az advent. Ez az időszak a karácsonyi ünnepet megelőző várakozás, felkészülés ideje. Mint ahogy a legtöbb ünnepkörhöz, ehhez az időszakhoz is számos szokás, néphagyomány kötődik. 

Advent egy mozgó dátumú ünnep, azaz minden évben más napokra esik. A keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az adventi időszak az idei évben december 1. vasárnaptól, a december 22-ei vasárnapig tart. Vagyis az adventi koszorún az első gyertyát most vasárnap gyújtjuk meg.

Adventi hagyományok, babonák, hiedelmek

Egy régi elfeledett adventi hagyomány a szálláskeresés, szentcsalád járás. A hagyományok szerint a karácsonyt megelőző kilenc napban Mária-szobrot vagy szállást kereső Józsefet és Máriát ábrázoló festményt, szentképet cserélgettek egymás között az ájtatosságban részt vevő családok. Más helyeken, vidékeken egy ilyen szentképpel járták az utcákat és kopogtattak be házakba. Ahol befogadták őket, ott imádság után elhelyezték a szobrot.

Az adventi szokások egy része termékenységvarázslás volt, ugyanakkor megjelentek a boszorkányok, a gonosz, a rossz szellemek elűzésére vonatkozó rituálék is. A hajnali mise előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, a néphiedelem szerint ugyanis harangozás előtt jártak a boszorkányok. Ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét. A hajnali misére való harangozáskor a lányok gyakran mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, hogy mielőbb férjet „édesgessenek” magukhoz.

November 30. András napja

A mai napra, november 30-ra is szól egy szerelmi jóslás, méghozzá: „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján”. András napján este a lányok férfi ruhaneműt tettek a párnájuk alá. Azt tartották, hogy akivel álmodtak, az lesz a vőlegényük. Pogácsát is sütöttek, néhányba cédulákra írt férfineveket rejtettek. A pogácsákból 3 darabot a küszöbre tettek és azt tartották, hogy amelyiket a kutya utoljára vitte el, abban volt a vőlegény neve. Férjjósló szokás volt még András napkor az ablakban diót enni. Ha ekkor a lány fiatal legényt pillantott meg, ő lett a vőlegénye. Ha idős embert, akkor az ő neve lesz a vőlegénye neve is. 

Ugyanezen a napon az időjárást is meg tudták jósolni. Levágtak egy gyümölcsfa ágat és vízbe tették, azt pedig a kemence közelébe állították. Attól függően, hogy hogyan virágzott ki az ág jósolták meg a tél további időjárását. Ha karácsonyra az ág csak az alján virágzott ki, akkor a tél eleje zord, hideg lesz. Ha a közepe virágzott ki előbb, a tél közepe, azaz január vége lesz hideg. Ha a teteje virágzik ki hamarabb, a tél vége lesz hideg, fagy, jég és hó is várható még.