Valami becsapódott, de nem tudni mi. Több mint 100 éve foglalkoztatja a tudósokat a rejtély.
1908. június 30-án valami olyan rejtélyes és egyben ismeretlen erő rázta meg a földet az akkori Szovjetunió területén, ami a hiroshimai atombombánál is nagyobbat robbant. Ez a robbanás a mai napig a világ egyik legnagyobb robbanásának számít. A Tunguszka-robbanás 10-15 megatonna TNT-nyi energiát szabadított fel, és 2000 négyzetkilométernyi erdőterületet pusztított el Szibériában, ami körülbelül 80 millió fának felel meg. A legmeglepőbb az volt, hogy a pusztító esemény után nem találtak krátert, ami gondolkodóba ejtette a tudósokat.
Mark Boslough fizikus, a Sandia Nemzeti Laboratórium munkatársa így nyilatkozott a megmagyarázhatatlan eseményről:
Bármennyire is érdekes volt a tunguszkai eset, engem jobban érdekelt a következő Tunguszka. Tudtuk, hogy a kis objektumok sokkal nagyobb számban léteznek odakint az űrben, mint a nagyok, ezért meg akartuk volna nézni, mekkora kárt tudtak volna okozni.
Spekulációk természetesen napról napra születtek, hogy mi okozhatta a pusztítást: vulkanikus tevékenység, nukleáris láncreakció, földönkívüliek és fegyvertesztelés. A szovjet hatóságok politikai okokra hivatkozva nem kívántak foglalkozni a robbanással, így a fantáziadús elmék számára ez a hallgatás beismerő vallomást jelentett.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre