Veszélybe került a magyar legenda sírja, megmentették a kispestiek

Intézkedett a Honvéd, újabb tíz évre megváltotta a Gerd Müllerhez hasonlóan a Nemzet Bombázójának becézett néhai klasszis válogatottunk, Tichy Lajos labdarúgó sírhelyét.

Szerző: Szabó Sándor

Létrehozva: 2024.09.25.

labdarúgás Hamar István Tichy Lajos

A Farkasréti temetőben az 1999. január hatodikán, mindössze 63 évesen elhunyt válogatott labdarúgó, Tichy Lajos végső nyughelye veszélybe került. Egy hivatalos figyelmeztetés jelent meg a sírkövön, tudniillik a sírhely érvényessége 25 év után elévült. A Honvéd Baráti Kör elnöke, Hamar István a Metropol érdeklődésére elmondta, azonnal felvette a kapcsolatot a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesülettel, és a piros-fekete klub krónikása, Kaszás Kálmán gyorsan intézkedett.

- A korszakos Honvéd-csatár és edző sírhelyét újabb tíz évre meghosszabbították – újságolja Hamar István, aki - mivel maga is futballozott a Honvédban - ismerte a Nemzet Bombázója néven becézett Tichyt.

A félreértést ez esetben az okozta, hogy Lajos bácsi özvegye aligha tudott erről a kötelezettségről. Időközben kiderült, tulajdonképpen nem is neki kellett volna intézkednie, hanem a klubnak, elvégre 1999-ben Tichyt a Honvéd nevezte meg saját halottjának. Áldott jó ember, remek tréner volt, többször hangsúlyozta, nehogy kedvemet veszítsem, ha egy-két megoldásom vagy cselem nem sikerül, hanem kitartóan próbálkozzak újra. Ebben igaza is volt, hiszen éppen a klub másik nagysága, Puskás Ferenc szövetségi kapitány újoncként figyelembe vett abban az együttesében, mely 1993. május 29-én 4-2-re nyert Írország ellen.

Hamar élete legjobb meccsét játszotta akkor a magyar válogatottban, hiszen kétgólos hátrányban, a 49. és 65. percben szerzett góljaival egyenlített 2-2-re a dublini Lawnsdowne Parkban David O’Leary búcsúmeccsén. Azért is a labdarúgás aranykönyveibe illő barátságos találkozó volt ez, mert ír oldalon az angolokkal 1966-ban világbajnok Jackie Charlton volt a szakvezető, míg Puskás 1954-ben vb-ezüstérmet szerzett.

Tichy Lajos 1954 és 1971 között szerepelt a Bp. Honvédban olyan legendák társaságában, amilyen Grosics Gyula, Puskás Ferenc vagy Bozsik József, 320 NB I-es találkozója során 247 gólt szerzett. A jobbára balösszekötőt játszó klasszis kétszeres magyar bajnok, ötszörös gólkirály, három vb-n (1958, 1962, 1966 – utóbbin kerettag volt, de nem jutott szóhoz) szerepelt. Az 1962-es chilei vb-n a csehszlovákok ellen szabályos gólt szerzett, a labdája a felső lécről a gólvonal mögé pattant, de a szovjet játékvezető, Latisev nem adta meg, így Magyarország kiesett. Hetvenkétszeres válogatottként 51 góllal szerzett hírnevet magának nemzeti színekben.