Bak Rudolf jókor volt jó helyen, és ez volt egy aszódi nő szerencséje. A nyugdíjas férfi közelében esett össze egy idős asszony, akinek rögtön a segítségére sietett. Ha ő és egy másik jótevő nincs a helyszínen, az asszony nem tudott volna elbúcsúzni a családjától.
Sokan inkább riadtan hívták volna a mentőket, és lefagytak volna abban a helyzetben, amit Bak Rudolfnak kellett megtapasztalnia, sőt megoldania is. A 67 éves férfi emberségből jelesre vizsgázott: egy idős nő életét megmentette, ám később kiderült, sajnos csak rövid időre.
Ahogy arról a Bors is beszámolt, az interneten próbálta egy aszódi nő, B. Klára felkutatni azokat a jótevőket, akik augusztus 17-én, szombaton megmentették a testvére, Erzsébet életét. Az asszony Aszódon biciklizett hazafelé, amikor hirtelen összeesett és leállt a légzése. Perceken múlt, hogy meg tudják menteni az életét, és óriási szerencse, hogy egy idős férfi és egy szőke hajú nő odarohantak a szívrohamot kapott asszonyhoz. Hosszú ideig küzdött a páros az életéért, majd Erzsébetet mentőhelikopterrel szállították a legközelebbi kórházba. Az asszonyt két napig mélyaltatásban tartották, és épp visszatért a remény, hogy felépülhet.
„A helyzethez képest jó állapotban van. Hétfőn (augusztus 19-én) voltam meglátogatni őt és megismert!” – emelte ki a történtek után a Borsnak Klára, aki minden nap elmondott egy imát, hogy a testvére épségben felépüljön, emellett pedig a Facebookon hálálkodott, és próbálta felkutatni a két jótevőt. Sikerült is megtalálnia Bak Rudolfot, azt a nyugdíjas férfit, aki elsőként rohant oda Erzsébethez. Rudolf elárulta, hogy a 41 évvel ezelőtti kötelező katonai szolgálata alatt tanulta meg, hogy hogyan kell szívmasszást alkalmaznia. Ezt elevenítette fel hirtelen, és ez tartotta életben Erzsébetet.
Ezt bárkiért megtettem volna, ha ott vagyok
– húzta alá a Metropolnak a 67 éves férfi, aki épp egy közeli üzlet előtt parkolt az autójával, amikor Erzsébet rosszul lett. „Hallottam egy nagy csattanást. A nő biciklizett, és összeesett. Rögtön kiugrottam a kocsiból, hogy segítsek neki. Láttam, hogy eszméletlen. Hívtam a 112-t. A nyaki ütőere még működött akkor” – emlékezett vissza a hős, aki azt is megosztotta lapunkkal, hogy Erzsébet légzése leállt.
Nem volt pulzusa! El kellett kezdjem az újjáélesztést. Amikor elfáradt a kezem, egy szőke hajú hölgy vette át tőlem a pumpálást. Addig csináltuk, amíg a mentő ki nem érkezett
– mondta Rudolf.
Katonaként látott rémes dolgokat, ezért sem kapott ott helyben pánikot – tapasztalt volt, és tette, amit tehetett. „Egy gondolat volt bennem a mentés közben: segítenem kell! Láttam, hogy milyen állapotban volt. Nem sok jót jósoltam neki” – hangsúlyozta a hős férfi, aki hazatért a mentők megérkezése után. Klára később kinyomozta, hogy kik voltak a nővére megmentői. Épp ellátogatott volna Rudolfhoz augusztus 25-én, amikor megérkezett a szörnyű hír.
A nővérem szíve utoljára dobbant, 13 órakor hunyt el
– mondta el a Metropolnak Klára, aki sajnos nem tudott elbúcsúzni a testvérétől. „Nagyon fáradt volt, a fia és az élettársa még épp tudtak vele beszélni. Én sajnos már nem” – mondta szomorúan.
A nővére halála után Erzsébet fiával, Bélával mégis ellátogattak Rudolfhoz. Sosem felejtik el a hőstettét.
A történtek miatt a régi emlékek feljöttek, amikor még katona voltam. Bárkivel szemben megtettem volna, megmentettem volna az életét az illetőnek, ha tudom. Sok ember ilyenkor pánikba esik. Alkat, idegállapot, sok mindentől függ. Örülök, ha csak rövid ideig, de Erzsébet a családja mellett lehetett
– zárta szavait Rudolf.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre