A kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen ismerteti a gazdasági versenyképesség legfontosabb pontjait. Orbán Viktor szerint a gazdasági semlegesség a legfőbb cél.
Orbán Viktor az idei tursványosi szabadegyetemen beszélt arról elsőként, hogy készül egy nagy terv, amely Magyarország számára kijelöli a következő évtizedek főbb sarokpontjait. Azóta kiderült, hogy a kormányfő a gazdasági semlegesség mellett teszi le voksát, hogy ez pontosan mit jelent, ennek a részleteit ismerteti most a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A versenyképesség és a gazdasági semlegesség olyan fogalmak, amelyekkel a jövőben sokat fogunk találkozni
– jelentette ki a beszéde elején Orbán Viktor. Mint jelezte, tesznek egy kísérletet arra, hogy a gazdasági semlegesség kifejezését bevezessék a magyar politika és a gazdaság területére. A kormányfő elmondta, hogy a magyar elnökség középpontjában a versenyképesség áll. Mint ahogyan a miniszterelnök mondta, e köré építik programjukat. A Ripost szerint a kormányfő tájékoztatott:
Bóka János miniszter csapatai szerint rá kell venni az európai vezetőket arra, hogy novemberben kössünk egymással egy budapesti találkozón egy versenyképességi paktumot. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen össze kell hozni a versenyképességnek azt az értelmezését, és néhány jelentős intézkedést, amelyben a legtöbb tagállam egyetért.
Vannak ezenkívül más akadályok is, például gyerekesen viselkedő uniós vezetők. „Azt hiszik kiszúrnak velünk, de csak magukat nevettetik ki. Az Európai Unió egy óvodánál azért komolyabb dolog” – jelentette ki.
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök írt egy jelentést az európai versenyképességről, a miniszterelnök szerint ezt érdemes elolvasni az egyetemistáknak is. A miniszterelnök elmondta, hogy a Draghi-jelentés szerint az olcsó orosz energiaforrás eltűnt, az EU pedig elvesztette a teljes éves GDP-növekedését, miközben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani az új infrastruktúra kiépítésére.
Az EU vállalatai kétszer-háromszor magasabb energiaárakkal dolgoznak, mint az USA vállalatai.
Orbán Viktor ismertette, hogy a jelentés szerint az EU világkereskedelmi részesedése csökken, az EU-ban működő vállalatok 60 százaléka az uniós szabályozásokat nevezi meg legnagyobb kihívásként. A jelentés szerint az EU lemaradása tovább nő a jövőben.
Az uniós zöldmegállapodás politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az uniós ipar visszaeséséhez vezet, mert az ilyen munkahelyeket más országokba helyezzük át a volt olasz miniszterelnök szerint.
A miniszterelnök szerint a föderális Európa egy olyan vágyálom, amelyik súlyos hajótörést fog szenvedni. Mint mondta, stratégiai autonómia föderális alapon egy vágyálom.
Nem lehet közös migrációs politikát csinálni föderális alapon, de bele fognak ütközni a jóléti falba is, ugyanis föderális alapon csak gyenge uniós teljesítményre vagyunk képesek. A harmadik fal, amibe a föderális elképzelések bele ütköznek, ez pedig a közös hitelfelvétel, mivel egy föderális Európát finanszírozni kell, amire viszont az uniónak nincs pénze
– fogalmazott. Mint mondta, vannak olyan államok, amelyeknek öngyilkosság lenne a közös hitelfelvétel.
Patrióta fordulat következett be Hollandiában, Olaszországban és több más országban is ez a meghatározó tendencia. Ha az unió erre a kérdésözönre válaszolni akar, nem föderális, hanem nemzeti alapon kell megtennie
– tette hozzá.
Új világ van, a múlt válaszai pedig nem adnak megoldást a problémákra. A józan ész hangjára van szükség és új gazdaságpolitikát kell hirdetni. A feladat Magyarország számára, hogy megfogalmazza: mi lenne a semleges gazdaságpolitika, ami esélyt ad a sikerre
– jelezte Orbán Viktor.
A kormányfő tájékoztatása szerint a gazdasági semlegességről nem tudtunk, de a mindennapi életünk részévé vált. Ez volt a járvány során is, amikor vakcinákat szereztünk keletről és nyugatról is. A migrációban is hasonlóan járt el Magyarország, ugyanis nem ideológiai alapon kezelte a problémát.
A gazdasági semlegesség lényege az, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek, áteresztőcsatornák, ahol a két világgazdasági rendszer érintkezik. A hidegháború idején Bécs egy ilyen hely volt.
A miniszterelnök tájékoztatása szerit
Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel, arra kell törekedni hogy a gazdasági kapcsolatot kizárólag gazdaságiak legyenek, és semmit ne kelljen feladni értékeinkből
– magyarázta. Hozzátette: az unióban ezért blokkolták a nekünk járó uniós pénz egy részét, mert Magyarország elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.
A gazdasági semlegesség kapcsán elmondta, hogy jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is. Leszögezte, hogy a beruházásoknak is semlegesnek kell lenniük, majd ismertette, hogy 25 milliárdnyi tőkét hoztak hazánkba a németek, míg az amerikaiak és a kínaiak 9-9 százalékot, tehát valamilyen szinten érvényesül már a beruházási semlegesség.
„Magyarország egy beruházási semlegesség felé halad és fogadja a beruházásokat a világ minden centrumából”
– jegyezte meg, majd hozzátette: fontos, hogy ne csússzunk adósrabszolgaságba. A magyar gazdaság egyelőre képes erre, a gazdasági semlegességnek ez kulcsfontosságú pontja. Az adósságot ezért csökkenteni kell. Emellett szükségünk van külső tőkére is a magyar mellett. Mint mondta, tőkejuttatási programot kell felajánlani a kis- és középvállalkozások számára. Úgy véli, a gyermekek után járó adókedvezményt is meg kell duplázni. Mint mondta, hitelt azoknak is kell adni emellett a szakmunkásoknak is, nem csak az egyetemistáknak.
Orbán Viktor beszédét itt lehet visszanézni:
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre