Árvíz: „Magyarország az élen fog járni a károk helyreállításában” – közölte Vitályos Eszter

„A  magyarok mindent meg tudnak oldani, Magyarország az élen fog járni az árvíz utáni károk mielőbbi helyreállításában” – mondta a kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Vitályos Eszter az árvízi védekezést értékelve hangsúlyozta, az érintett önkormányzatok minden segítséget megkaptak, amire szükségük volt, a települések és az önkéntesek időben elkezdték a munkát, és az állami felkészülés is gyorsan történt. A kormányszóvivő jelezte, a következő napok, hetek feladata a kárfelmérés, a biztosítási ügyek rendezése lesz.

„Még mindig nagyon sok olyan terület van, ahova beszorult a víz” – mondta, példaként említve, hogy csütörtökön a választókörzetéhez tartozó Budakalász azon részein járt, ahol bár szivattyúznak, az emberek csak kenuval, gumicsizmában tudják megközelíteni a házaikat.

A kormányszóvivő arra a kérdésre, jut-e Magyarországnak pénz a kárelhárításhoz az Európai Unió költségvetéséből, azt válaszolta, meglátják, mi lesz, és Orbán Viktor kormányfőt idézte, aki a napokban azt mondta, ezek a brüsszeli hozzájárulások általában olyanok, mint a kutya vacsorája, vagy van, vagy nincs.

Vitályos Eszter kiemelte, a magyarországi árvízvédelmi beruházások bizonyítottak: az elmúlt 10-13 évben kifejezetten árvízvédelemre fordított 150 milliárd forintból épített mobil gátak, védelmi rendszerek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a mostani árvíznél már ne kelljen annyit „homokzsákolni”.

– sorolta. Vitályos Eszter óriási segítségként értékelte, hogy a védekezést helyben a település polgármestere, vízügyi szakember és katasztrófavédelmi összekötő együtt irányította.

A kormányszóvivő a hullámtérben történő építkezésre, azon belül a Római-part árvízi védelmére vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy elsősorban a főpolgármester csapatának feladata dűlőre jutni, miként, milyen körülmények között építenek vagy sem mobilgátat.

„Szentendrének, Leányfalunak is van olyan része, ahol az ott élők tudják, mire lehet számítani, és az árvízhelyzet előtt jó pár nappal elkezdik értékeik kimentését” – jegyezte meg a kormányszóvivő. Hozzátette, vannak házak, amelyeket cölöpökre építenek, magasítanak, senkit nem ér váratlanul egy ilyen helyzet, de természetesen az állam, illetve az önkormányzatok is igyekeznek megadni minden segítséget a károk mérsékléséhez.

Vitályos Eszter a középtávon szükséges árvízvédelmi intézkedésekről, fejlesztésekről szóló, vízügyi szakemberek javaslatai alapján készülő akciótervre vonatkozó kérdésre azt mondta, felülvizsgálat alatt van a Kvassay Jenő-terv, az hamarosan a kormány elé kerül, akkor tudnak többet mondani róla.

Egészségügyi kockázat a levonuló árvíz után

Veszélyes, baktériumoktól hemzsegő szennyeződések fordulhatnak elő az árvízben, és az apadás után sokan elfeledkeznek arról, hogy fokozottan figyelni kell a fertőzések megelőzésére. Hogy pontosan milyen fertőtlenítési feladatok várnak a védekezésben részt vevőkre és az otthonaikba visszatérőkre, arról Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvost beszélt a hirado.hu-nak.

Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos, aki elmondta, hogy komoly egészségügyi kockázatot jelent a kórokozókat, biológiai ágenseket tartalmazó víz, de ugyanez igaz a kilépő folyó hordalékára is.

„Ezekben elsősorban hasmenést okozó baktériumok és vírusok, illetve a hepatitis A vírus szokott még előfordulni az áradásban. Utóbbira leginkább ott lehet számítani, ahol a kerti árnyékszékek tartalma, a szennyvíz belemosódtak az áradó vízbe” – emelte ki a szakértő.

– hangsúlyozta Surján Orsolya.

Most, hogy az árvíz elhagyta hazánkat, az eredeti állapotok visszaállítására helyeződött a fókusz. A közutakat a közútkezelő, az önkormányzati területeket az önkormányzat takarítja, míg a magáningatlanokban a tulajdonosokra hárulnak a tisztítási feladatok. Pontosan ebben a szakaszban a legmagasabb a fertőzésveszély is.

– figyelmeztetett a szakértő.

A helyiség padlózatáról – amennyiben azt nagyobb mennyiségű iszap és egyéb szennyező anyag borítja – a szennyeződést egy erre a célra kijelölt helyre kell szállítani, majd a padozatot és a mosható felületeket (pl. csempeburkolat) engedélyezett fertőtlenítőszerrel kell kezelni. Festett falfelületet 10 százalékos klórmészoldattal lehet bemeszelni. A kertek fertőtlenítése nem szükséges, a talaj fertőtlenítése csak néhány speciális helyszínen – például óvodaudvaron, játszótéren – indokolt.

Surján Orsolya kiemelte, hogy az árvízzel elöntött területeken lévő zöldségek kizárólag magas és hosszú ideig tartó hőkezelés után fogyaszthatók.

Várjuk ki a száradási időt

„A bent maradt vizet távolítsuk el, és mindenképpen szellőztessünk, akár folyamatosan. Emellett, ha van rá lehetőség, alkalmazzunk olyan páramentesítő készüléket vagy hőlégbefúvót, amellyel elő tudjuk segíteni a falak, a padlózat és minden más száradását” – javasolta.

A szellőzetlen, nedves, dohos ház szintén egészségügyi kockázatot hordoz magában. Ugyanis a beázott falakon, átnedvesedett bútorokon, elpusztult növényzeten elszaporodnak a penészgombák, amelyek allergiát és légúti megbetegedést okozhatnak. Ezért is fontos, hogy a penészes vagy szennyvízzel átitatott porózus anyagokat távolítsuk el, és egy zárt szemeteszsákba téve szabaduljunk meg tőlük. Ugyanezt kell tenni az átázott szőnyegekkel, kárpitozott bútorokkal is. Ha megmenthető, mielőbb szárítsuk meg, tisztítsuk ki, és fertőtlenítsük, viszont a szennyvízzel átitatott paplanok és párnák töltőanyagát (szivacs, toll) szintén dobjuk ki.

Az elöntött területen vagy azok közelében levő magánkutak sem ivásra, sem háztartási célokra (fürdés, mosás, mosogatás) nem használhatók.

A kutakat az árvíz levonulását követően használat előtt fertőtleníteni kell. A kiugróan magas árvízszint közműves ivóvízbázisokat, vízműtelepeket is veszélyeztethet, de az ivóvíz-szolgáltatók és a népegészségügyi hatóságok folyamatos ivóvízvizsgálatokkal nyomon követik a víz minőségét.

„Néhány település esetében be is kellett avatkozni” – mondta Surján Orsolya. „Az egyik településen csak megelőző intézkedések voltak, hiszen azt észlelte a vízmű és a hatóság is, hogy a magas vízállás miatt Duna-víz szennyezhette az ivóvízbázist. A másik helyen fertőzésveszélyre utaló baktériumokat mutattak ki, amit fertőtlenítéssel megszüntettek. Az árvízi időszakban magasabb aktív klórszint alkalmazását kérjük valamennyi érintett településen az ivóvíz-szolgáltatóktól” – tette hozzá az helyettes országos tiszti főorvos.

Ilyen esetekben lajtos kocsikkal vagy palackozott vízzel történik az ivóvíz biztosítása, a csapvíz pedig csak forralás után használható fel. Fürdésre, mosásra továbbra is használható a csapvíz.