Csodák és varázslatok várnak rád, Nagyboldogasszony napja gondoskodik ezekről

Augusztus 15-én ünnepli a katolikus egyház Szűz Mária mennybemenetelének napját. Ez a nap Magyarországon különösen fontos, ugyanis államalapító királyunk, Szent István király avatta ünneppé ezt az igen különleges napot. Első királyunk ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába, ami megalapozta a ma is helytálló eszmét, mely szerint Magyarország Mária országa, Jézus Krisztus anyja pedig Magyarország égi pártfogója. Ha ez még nem lenne elég, államalapító királyunk pontosan ezen a napon halt meg, mely esemény ennek a napnak a misztikumát is megalapozta ezeréves hagyományt teremtve.

Mennyei dicsőségbe emelte anyját

Az egyház hagyománya szerint Jézus, anyja halálának napján nem engedte át édesanyja testét az enyészetnek, így Máriát magához emelte a mennyei dicsőségbe. A Szent István király által ünnepé emelt nap megalapozta a Magyarországgal ma is összefonódó Mária-kultuszt, mellyel több mint ezer éves hagyományt teremtett hazánkban.

Hit és nemzettudat

Szűz Mária legendás mennybemenetelének napját és az augusztus 20-i Szent István-ünnepek időszakát a hit és a nemzettudat időszakának is tekintik. Ebben az időszakban több olyan eseményt is rendeznek, melyek egybe forrnak államalapító királyunkkal és az ezeréves kereszténységgel. Ezen a napon zarándoklatokat szerveznek a Mária-kegyhelyekre. Több településen rendeznek körmeneteket és búcsúkat is ezen a napon. 

Varázserőt hoz ez a nap

Elődeink a Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közötti időszakot varázserejűnek tulajdonították. Őseink ekkor szedték a gyógyfüveket, kiszellőztették a téli ruhákat, hisz úgy tartották, ebben az időszakban igazi varázserővel itatódik át a természet.

A jó borról is gondoskodik Nagyboldogasszony napja

A szőlőmunkások körében elterjedt, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után. Úgy tűnik, ebben idén biztosan nem lesz hiány, hiszen sehol egy felhő az égen.

Szűz Máriáról énekeltek Kölcsey himnusza előtt

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben létezik. A magyar nép védelmezője olyan kulcsfigurája volt történelmünknek, hogy Kölcsey Ferenc Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű népének töltötte be a nemzeti imádság, vagyis a Himnusz szerepét a katolikus egyház számára.