60 évvel ezelőtt választották meg Európa védőszentjének, de ő volt a nyugati keresztény szerzetesség megalapítója is. Ezt érdemes tudni Nursiai Benedekről!
Nursiai Benedek volt a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója is. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította. Emellett XII. Piusz pápa a barlangkutatók védőszentjévé is nyilvánította Szent Benedeket. Életéről azt érdemes tudni a Wikipédia szerint, hogy egy rövid ideig egy aszkéta életet élő közösségbe tartozott, majd teljes magányba vonult és a tökéletes lemondást kereste. Három év múlva felhagyott a remeteélettel és azoknak a nőtlen férfiaknak lett az atyja, akik közösségben kívánták keresni Istent. Monte Cassinón egy régi erődnek és egy hajdani szentélynek a romjaiból kolostort épített, és benne egységes alkotmányhoz igazodó közösséget hozott létre. A közösség tagjai „szent szabály” szerint éltek, amit maga Benedek alkotott meg. Ez volt az úgynevezett Regula és ez lett aztán a nyugati szerzetesség iránymutatója.
A legelsőt 1801-ben éppen ezen a napon. Jean-Louis Pons francia csillagász az ezt következő 27 évben további 36 üstököst fedezett fel, többet, mint bárki más a történelemben. Az üstökös olyan kis naprendszerbeli égitest, mely a Nap körül kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.
Ferdinand Monoyer francia szemész vezette be a „dioptria” fogalmát és kidolgozta a Monoyer-diagramot is, amellyel a mai napig a látásélességet vizsgálják. Az eredeti tábla két oldalán függőlegesen alulról felfelé olvasható a neve. Anyja elzászi volt, az apja francia katonaorvos. A szemész 112 évvel ezelőtt, 1912. július 11-én hunyt el.
1989-ben aláírták az ENSZ Fejlesztési Programját. A program vezetői azt javasolták, hogy július 11. legyen a világ népességének napja. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra. 2001-ben a világ népessége több mint 6 milliárd volt, és évente 77 millióval nő. Az ENSZ becslései szerint 2050-re nagyjából 8–10 milliárdan élünk a Földön.
Az ENSZ Közgyűlése nemrég szavazta meg az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet ezentúl minden évben július 11-én fognak megtartani. „Az elmélkedés és emlékezet napjáról” szóló határozattervezetet nagyrészt Németország és Ruanda dolgozta ki. A srebrenicai népirtás első nemzetközi emléknapját 2025-ben fogják tartani.
Karbantartás miatt ma utoljára még nem közlekedik a H7-es HÉV. A vonatok helyett a Boráros tér és Csepel, Szent Imre tér között a H7-es pótlóbusszal, a Szent Imre tér és Csepel HÉV-állomás között az arra közlekedő járatokkal lehet utazni. Holnaptól azonban minden visszaáll a régi kerékvágásba.
A köpönyeg.hu előrejelzése szerint csütörtökön tovább fokozódik a hőhullám: a legtöbb helyen forró (35 fok feletti) idő várható, délen 40 fok is előfordul. Sok napsütés lesz némi gomolyfelhővel.
A Zenélő Budapest programsorozat részeként egészen augusztusig lesznek különböző műfajú minikoncertek a Műcsarnoknál és a Budavári Palotanegyed négy gyönyörű pontján, a Hegyvidéki Kulturális Szalon előtt és a Kossuth téren is. Július 11-én, csütörtökön például 17 órakor kezdődik a koncert a Kossuth téren, ahol a Campanelli harangjáték együttest lehet majd meghallgatni.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre