Időutazó volt a tettes? Előbb halt meg a gyilkos, mint az áldozata

A bizonyítékok mind arra utaltak: a tettes hetekkel korábban halt meg, mint az áldozata. Vajon a jövőbe utazott, hogy öljön? Sokan nem láttak más magyarázatot.



Megosztás
Szerző: G.X
Létrehozva: 2024.07.30.
gyilkosság időutazó nyomozás bizonyíték

Egy helyszínelő számolt be élete legkülönlegesebb és egyben legrémisztőbb esetéről: a nyomozás egy pontján ugyanis képtelenek voltak rájönni, hogy történhetett a gyilkosság. Egyetlen – lehetségesnek cseppet sem nevezhető – magyarázat volt: a tettes időutazó. Ez azonban nem egy sci-fi-regény, így kénytelenek voltak más magyarázatot keresni. Végül találtak is, bár az sem volt sokkal megnyugtatóbb. Dr. Mike Silverman, brit gyilkossági szakértő idézte fel azt az 1997-es ügyet, mely során egy nővel rendkívül brutális körülmények közt végeztek Londonban. Az áldozat körme alatt találtak idegen szövetet, mely jellemzően arra utal, hogy dulakodott a gyilkosával. Abban reménykedtek: ez alapján majd rábukkannak a tettesre. Noha a DNS-alapú nyomozás ekkoriban még eléggé az elején járt, nem sokkal később az adatbázis a talált szövetek alapján ki is dobott egy nevet. Itt kezdődtek azonban a bajok: a lehetséges tettes (egy másik nő) ugyanis három héttel korábban elhunyt: ugyancsak gyilkosság áldozata lett.

holttest, lábcédula, halott, hullaház, boncolás
Egy hetekkel korábban meggyilkolt nő volt a tettes: legalábbis erre utaltak a bizonyítékok  Fotó: image_hit / Shutterstock

Silverman nem tudta mire vélni a dolgot. Eleinte azt hitte, összekeverték a mintákat, esetleg a két mintát valahogy együtt vizsgálták a laborban, és így keresztbeszennyezhették egymást, de nem ez történt. Egyértelmű volt, hogy mindkét mintát külön-külön kezelték, ráadásul össze sem lehetett keverni, köszönhetően az egyik áldozat jellegzetes körömfestésének. Így a nyomok mind arra utaltak: a gyilkos előbb hunyt el, mint az áldozata. A helyszínelő azonban nem akart engedni az időutazó-teóriának, így tovább vizsgálódott, egészen addig, amíg rá nem jött a megoldásra.

Mint kiderült, a bűnügyi boncolás során egymást követő alkalmakkor vizsgálták a két holttestet. Noha a két boncolás között az eszközöket letisztították, olyan mikroszennyeződések és DNS-nyomok maradtak rajta (többek közt a köröm levágására használt ollón), amik aztán így átkerültek az egyik testről a másik testre. Silverman több kollégájának felvetette megdöbbentő felfedezését, melynek hatására végül az egész bűnügyi boncolási szabályzaton változtattak, többek közt a köröm levágására elkezdtek egyszer használatos ollókat alkalmazni, melyeket ezt követően ugyanúgy elhelyeztek a bizonyítékok közé, mint a begyűjtött szövetdarabokat – elevenítette fel a titokzatos esetet és megoldását a BBC cikke.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás