Saját magának készíti el a szerszámait a 25 éves kovács. Zsolt az édesapjától tanulta az ősi mesterséget.
Ősi hivatást választott magának Kéki Zsolt: megnyitotta saját kovácsműhelyét. A 25 éves férfi a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Újszászon él a feleségével.
Zsolt édesapja elismert kovácsmester, ezért már kiskorától kezdve elleshette a szakma rejtelmeit.
Gyerekkoromban már találkoztam édesapám, »Nánásikovács« műhelyében a vas melegen alakításával. Tízéves lehettem, amikor először be kellett segíteni a munkákba, mivel, ahogy visszaemlékszem, kínkeserves volt apámnak egyedül, a semmiből vállalkozást építeni és eltartani a családot, ezért minden kis segítségnek hasznát vette, ezért volt, hogy magamtól, volt hogy muszájból, de a gyerekkorom egy részét a kovácsműhelyben töltöttem
– kezdte lapunknak Zsolt.
A debreceni Kós Károly Művészeti Szakgimnáziumban tanult ötvös-fémműves szakon, érettségi után azonban nem maradt még egy évet, hogy szakmai végzettséget is szerezzen; az élet másfelé sodorta.
Ahogy teltek az évek és egyre több időt töltöttem el más területen, megszokott munkarendben, egyre jobban őrölte fel a monotonitás a mindennapjaimat és éreztem, hogy valamit változtatnom kell az életemen. 2022-ben megvásároltuk Újszászon a kis ingatlanunkat, ahol volt egy romos melléképület, ezt felújítottam és innentől kezdve minden egyes megkeresett forintot a kovácsműhelyemre fordítottam.
Zsolt messze került a családi háztól és az édesapjától is, akitől minden szakmai segítséget megkap. Büszke minden apró sikerére is, amit egyedül visz véghez a saját műhelyében.
Úgy gondolom, hogy nem megszokott dolog, hogy valaki ilyen fiatalon egy ősi mesterség elsajátítására adja a fejét. Indítottam egy YouTube- csatornát Hattyú kovácsműhely néven, ahol végig tudják kísérni az emberek a fejlődésemet ahogy a mesterség alapjait sajátítom el. Most jelenleg ott tartok, hogy a műhelyemben a kovácsszerszámaimat és kisebb munkáimat készítem el.
Minden egyes munkát, műveletet a legjobb tudásom szerint igyekszem elvégezni és addig gyakorolni, amíg jó nem lesz. Azzal a célkitűzéssel fogom meg mindig a kalapácsot és állok oda az üllőhöz, hogy a kovácsolást a régi, eredeti, igazi szakmai fogásokkal fogom végezni és ezáltal értéket tudok kiadni a kezeim közül. Fontos dolognak tartom, hogy bepillantást nyerhessenek az emberek a munkámba, mivel a mai korban fel sem merül, hogy ezt a foglalkozást válassza valaki; pedig nem nehéz, csak csinálni kell.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre