Választott az ország: annyian járultak az urnákhoz, mint korábban még soha

Június 9-én történelmi, dupla szavazást tartottak Magyarországon, ugyanis nem csak az önkormányzati, de az európai parlamenti választásokat is a mai napra időzítették. Mint arról korábban maga Orbán Viktor is többször beszélt: a tét igen magas, hiszen az dől el, lesz-e közvetlen háború Oroszország és Európa között. Nekünk olyan vezetőket kell választanunk, akik képesek megakadályozni, hogy Európa belesodródjon egy Oroszországgal szembeni háborúba – emelte ki a miniszterelnök. 

Minden korábbinál többen szavaztak vasárnap

Az már elég hamar egyértelművé vált: jóval többen járultak ma az urnákhoz, mint a korábbi alkalmakkor bármikor. Ezt gyakorlatilag az összes időközi jelentés megerősítette. Vegyük példaként a Nemzeti Választási Iroda (NVI) 17 órás adatait! Eszereint eddig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka (3 991 444 szavazó) járult az urnákhoz. 

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig. A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig. A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.

19 óráig várták a voksokat

A szavazatokat idén is reggel 6 óra és este 7 között lehetett leadni. Természetesen, aki 19 óra előtt már megérkezett a helyszínre és beállt a sorba, leadhatta a szavazatát 19 óra után is, emiatt egyes körzetekben csúszhatott a hivatalos urnazárás. 

Szavazásra jogosult volt, aki a választás napjáig betöltötte a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot kötött; Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós polgár; magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel; illetve a bíróság jogerős döntéssel nem tiltotta el a választójogától.

Menczer Tamás: Minden idők legnagyobb részvétele volt a mai

"Minden idők legnagyobb részvétele volt a mai" – jelentette ki Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója az urnák lezárását követően. Kiemelte:

Menczer emellett köszönetet mondott azoknak, akik a békére szavaztak, és így a Fidesz-KDNP mellett tették le a voksukat.

Az első részeredmények

A Nemzeti Választási Iroda este kilenc óra után, az önkormányzati választások adatainak 25 százalékos feldolgozottságánál közölt először részletesebb összefoglaló adatokat. Erről itt írtunk részletesebben. 

Budapest kerületeit illetően este tíz óra után közöltek részletes adatokat. Ekkor a szavazatok országos feldolgozottsága 65,33 százalékon állt. Minderről ide kattintva lehet olvasni.

Így döntött az ország

Június 9-én, még éjfél előtt közel végleges eredményt közölhettünk az önkormányzati választásokról a megyei jogú városok tekintetében. Sok településen már ekkor 100 százalékos volt a feldolgozottság. Az eredményekről ide kattintva tájékozódhatnak olvasóink.

A budapesti kerületek önkormányzati választási eredményeiről (94 százalékos, azaz közel teljes feldolgozottságnál) itt írtunk.

Így alakultak az EP-választás eredményei

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás eredményei közel 70 százalékos feldolgozottságnál a következőképp alakultak: 

(csak a mandátumot érő helyeket mutatjuk)

FIDESZ-KDNP   1 293 195 szavazat    43,80%    
Megszerzett mandátumok száma: 11

TISZA  901 292 szavazat   30,53%    
Megszerzett mandátumok száma: 7

MSZP-DK-Párbeszéd-ZÖLDEK  244 336 szavazat    8,28%    
Megszerzett mandátumok száma: 2

Mi Hazánk  199 469 szavazat    6,76%    
Megszerzett mandátumok száma: 1

A további eredményekről itt írtunk részletesebben.