„Úgy állunk bosszút az elrabolt 45 évünkért, hogy összekötjük a német és szovjet megszállás előtti Magyarországot a maival” – mondta a kormányfő.
Fontos nap június 4-e: nemzeti összetartozás napja, melyet 11. éve tartanak meg Magyarországon és a határainkon túl, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Az erről határozó, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényt a Fidesz-KDNP indítványára 2010. május 31-én fogadta el az Országgyűlés. A nemzeti összetartozás napja alkalmából Orbán Viktor a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán mondott beszédet.
A kormányfő beszéde elején leszögezte, ma itt, Geszten összesűrűsödik a történelem.
„Itt van egy nemzet, amely egy pusztító háború miatt elvesztette területének kétharmadát, míg magyar népességének egyharmadát. Ma ez a nemzet képes arra is, hogy minden évben kinyilvánítsa határtalan élni akarását. Mindezek mellett képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak, amely oly sokat adott neki” – fogalmazott.
Orbán Viktor elmondta, hogy a Tiszák ott voltak a török elleni harcokban, majd egy évszázadig kellett küzdeniük, hogy visszaszerezzék az őseik birtokát. Az akkori Nyugat sem adta vissza gyorsan a magyarok jussát – tette hozzá. A kormányfő közölte, a Magyar Királyság utolsó sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza családtól. Tisza Kálmán és István az ország vezetésére vállalkozott. Tisza István halála egy történelmi korszak fájdalmas végét jelentette – mondta. Június 4-e a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja – hangsúlyozta Orbán Viktor. Igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba.
Orbán Viktor elmondta, ennyi év távlatából látszik, a trianoni diktátum nemzetünk halálát kívánta. „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk” – tette hozzá. A haza jó gazdáit eltették láb alól, vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan kezekbe adták, hogy nem lehet eldönteni, a mai napig alkalmatlanságuk vagy rossz szándékuk miatt voltak azok a vezetők csapások a nemzet számára.
Trianont egy olyan háború hozta a nyakunkra, amit Tisza István ellenzett, de az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból.
Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal és külföldi ügynökökkel. Magyarországnak egy rá kényszerített háborúba kellett bemasíroznia – tette hozzá a kormányfő.
„A háború egy olyan háború volt, amelyen a győztesek is rajtavesztettek. Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg” – mondta Orbán Viktor. „Két évtized múlva még hatalmasabb világégés történt” – tette hozzá. „A mesterségesen összetákolt államalakulatok az első adandó alkalommal felbomlottak” – ismertette a kormányfő. Ellenséges szemmel tekintettek egymásra ezek a nemzetek, és végül idegen hatalmak befolyási övezetévé lettek.
„Bármilyen borúsak a Közép-Európa feletti felhők, de mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei szabadok és szuverének akarnak lenni. 110 éve még mindenki örömmel várta a háborút, de ma, amikor újra háború fenyeget, akkor ezek a népek nem akarnak háborút¨ – tette hozzá. „A Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján. Mindezt mi, magyarok, a Kárpát-medence legnépesebb nemzete, mondjuk ki a leghangsúlyosabban” – nyomatékosította Orbán Viktor.
Orbán Viktor arról is beszélt, a nemzeti összetartozás program is. Nemcsak összetartozás, hanem összekapcsolódás is kell. Nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, hanem a közös jövőt álmodni és tervezni kell – tette hozzá. A kormányfő rámutatott arra, hogy nekünk, magyaroknak szellemi teljesítményre, minőségi kultúrára, olimpiai aranyakra és elsőrendű politikára van szükségünk.
Aki azt ajánlja, merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el
– jelentette ki a miniszterelnök.
„Mi vagyunk azok a Kárpát-medencében, akik mindenhol otthon vannak. Örülni kell a szomszédaink sikereinek is” – tette hozzá. „Közép-Európát ma ismét egy birodalmi érdek háborúba akarja sodorni. A háború sohasem elkerülhetetlen, mert az mindig emberi döntések következménye. Ma arra kell vállalkoznunk, hogy Magyarország ne kerüljön bele egy újabb háborúba, ami Tiszának nem sikerült” – hangsúlyozta.
Most jobbak az esélyeink, mert szuverének vagyunk. Mi választunk kormányt, mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról
– ismertette Orbán Viktor. A kormányfő közölte, most összeurópai választáson tehetjük meg azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk: demokratikus keretek között mondhatunk nemet a háborúra.
„Mi restaurálunk, és be akarjuk foltozni a magyar időn keletkezett szakadást. Úgy állunk bosszút az elrabolt 45 évünkért, hogy összekötjük a német és szovjet megszállás előtti Magyarországot a maival” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást arra használják fel, hogy összekössék a 21. századot a megszállás előtti idővel. Orbán Viktor elmondta, aki bejön a Tisza-kastélyba, az tudni fogja, hogy minden mérkőzés addig tart, amíg nem nyerünk.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre