Míg a magyar emberek egyértelműen békét akarnak, addig egyes európai országok és a NATO vezetői veszélyes nyilatkozatokat tesznek, amikre az oroszok válaszolnak is. Ha Európa vagy a NATO beleavatkozik az orosz–ukrán háborúba, annak végzetes következményei lehetnek.
Akárcsak Magyarország kormánya, úgy a magyar emberek is szeretnék elkerülni, hogy belesodródjunk egy háborúba. Az emberek többségének álláspontja szerint jó döntés volt, hogy sem fegyvereket, sem katonákat nem adunk harcoló feleknek. Ugyanakkor Európa és Amerika egyes vezető politikusai már világháborúról beszélnek és felelőtlen nyilatkozatokat tesznek.
A NATO egy ukrajnai misszió felállítását tervezi. A NATO-főtitkár Jens Stoltenberg az ANSA-nak adott interjújában arról számolt be: megvan rá az esély, hogy több tagállam is katonákat küldjön Ukrajnába, ugyanakkor – tette hozzá – a NATO-nak nem áll szándékában erőket telepíteni Ukrajnába. Ez meglehetősen ellentmond a pár héttel ezelőtti elképzelésének, mely szerint egy ötéves, százmilliárd eurós alap létrehozásával finanszíroznák Ukrajna katonai támogatását.
„Ez magában foglalná a katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinációját is. Az észak-atlanti szervezet öt év alatt 100 milliárd dollárt is belepumpálna a háborúba, tehát annak legalább ötéves elhúzódásával számolnak” – hívta fel a figyelmet a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Mindez persze a lehető legrosszabb forgatókönyv, hiszen akár egy világháború kialakulásához is vezethet.
Februárban Emmanuel Macron francia elnök még arról beszélt: a nyugati vezetők tárgyalnak annak a lehetőségéről, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Májusban ezt azzal egészítette, ki, hogy szerinte hamarosan ukrán kérés is érkezhet ezzel kapcsolatban. Sajnos nemcsak a nyugat-európai országok, hanem az Amerikai Egyesült Államok egyes vezető politikusai sem zárták ki, hogy fegyveres erők részvételére is sor kerülhet az ukrajnai konfliktusban.
Az amerikai és a NATO-tervek egy részéről az utóbbi időben már a közösségi média oldalain lehetett látni olyan titkos dokumentumokat, melyek arról szóltak, hogy már meg is kezdődhettek egyes szigorúan titkos műveletek a különleges alakulatok bevonásával. Az egyik legnagyobb ilyen kontingenssel pedig nem más rendelkezik, mint az Egyesült Királyság.
A Fox News hírcsatorna beszámolója szerint Oroszország a mozgolódások hatására az Amerikai Egyesült Államokkal szemben álló országoktól kért és kapott segítséget, így fordult többek között Észak-Koreához és Iránhoz. Márciusban arról jelentek meg híradások, hogy Oroszország élelmiszerrel támogatja Észak-Koreát, amiért cserébe fegyvereket kap. A nyilatkozatokra reagált az Orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat igazgatója. Szergej Nariskin is, aki szerint az orosz fél a nyugati politikusok rendkívül felelőtlen kijelentéseit is a konfliktus eszkalációjának tekintheti – írja a RIA Novosztyi.
Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója április elején arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek nem szeretnének belesodródni a szomszédban dúló háborúba. Szerinte ha feltennénk az európai embereknek a kérdést, hogy el kívánnak-e menni Ukrajnába harcolni és meghalni, akkor azt mondanák, hogy nem.
Ugyanez a helyzet akkor, ha a magyar embereket kérdezzük: Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval Békemenetet szervez június 1-jén a Margitszigeti Nagyrétre a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA).
„Legyen aznap a Margitsziget szimbolikusan a béke szigete” – tették hozzá a szervezők. Közleményük szerint Brüsszel a háborúra készül, a magyar dollárbaloldali politikusok pedig támogatják ebben. Hangsúlyozták:
Mi, magyarok a világháborúk borzalmai árán tanultuk meg, hogy a béke és csakis a béke az egyetlen elfogadható álláspont. Magyarország ma a béke szigete. És azt szeretnénk, ha ez így is maradna. Minden békeszerető embert, a menetet szervezők arcaival, szeretettel várunk!
Az elmúlt időszakok eseményei alapján egyértelműen kiderül, hogy óriási a nyomás Magyarországon. A kormány álláspontja azonban továbbra is egyértelmű:
„Ki akarunk maradni a háborúból. Nem akarunk részt venni ebben a NATO-misszióban. Mindent megteszünk, hogy ne kelljen fegyvereket és katonákat küldenünk. A háborúnak nincs megoldása a csatatéren. Vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz” – közölte Magyarország kormánya álláspontját a Kormányzati Tájékoztatás Központ, majd hozzátették:
Életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre