Ezen a napon írták nemzetünk dalát, ami valójában egy vers

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a Nemzeti dal március 15-én született meg, majd Petőfi elszavalta a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A valóság ezzel szemben egészen más. Mutatjuk a részleteket!



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2024.03.13.
Módosítva: 2024.03.13.
Nemzeti dal Petőfi visszaemlékezés

Ezen a napon íródott a Nemzeti dal

Petőfi Sándor a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora Szikra Ferenc hatására pedig még változott is: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta, magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!. Petőfi megfogadta a tanácsot, és átírta a sort a ma is ismertre: Talpra, magyar, hí a haza!

Petőfi Sándor, a Nemzeti dal szerzője – Fotó: Máté Krisztián

Nem a forradalomra írta a verset

Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, amit március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A március 13-án kitört bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között, majd a nyomda előtt szavalták közösen a vers esküszövegét, ahogyan arról a Pesti Hírlap 1848. március 17-i száma megemlékezik.

Elszavalta vagy sem Petőfi a Nemzeti dalt 15-én?

Az biztos, hogy 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset Petőfi. A legenda szerint azonban aznap a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva is előadta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset. A múzeum lépcsőjén tehát feltehetőleg csak beszédet mondott, a verset nem szavalta el.

Kitört a forradalom a szomszédban

Az első bécsi forradalom 1848. március 13-án robbant ki, egy Metternich kancellár menesztését követelő tüntetés folyományaként, ahol sajtószabadságot, tanszabadságot, vallási egyenjogúságot és választójogi reformot is követeltek. Az utcai harcok és az azt követő szembenállás során a bécsi népnek (köztük a nagyon fontos szerepet játszó egyetemistáknak) sikerült elérnie, hogy új kormány álljon fel. És hogy hogyan tört ki? Február 29-én érkezett meg a párizsi forradalom híre Bécsbe, emellett Kossuth Lajos március 3-i beszéde is mozgásba hozta a bécsieket – írja a Wikipédia.

Mától csökken a benzin ára – Fotó: Török János / Délmagyarország

Csökken a benzin ára

Március 13-án, szerdán csökken a benzin beszerzési ára, a dízelnél viszont nem lesz változás a holtankoljak.hu szerint. És hogy mit jelent ez forintban kifejezve: mától a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 3 forinttal csökken, ami várhatóan a kutak áraiban is megjelenik majd. Az átlagárakat tekintve így az alábbiakra számíthatunk március 13-tól:

  • 95-ös benzin: 619 Ft/liter.
  • Gázolaj: 641 Ft/liter.

Elkezdődött a nagy pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. A mentési munkákban hősiesen vett részt maga báró Wesselényi Miklós is. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, körülbelül 4 ezer megsérült. Becslések szerint a kár 14 és 70 millió forint között lehetett. A 153 halálos áldozatból 151 pesti volt.

Szabadalmaztatták a vízmelegítőt

Méghozzá 147 évvel ezelőtt éppen ezen a napon. A szabadalom benyújtója Chester Greenwood (1858–1937) amerikai feltaláló volt, aki 15 éves korában találta ki a fülmelegítőt, korcsolyázás közben. Kezdetben nagymamája varrókészletéből a tűpárnát használta fel erre a célra. Találmányát 1877. március 13-án fülvédőként szabadalmaztatta. Közel 60 éven át gyártott fülvédőket, munkalehetőséget teremtve saját szülőhelyén, a Maine államban található Farmington környékén élő embereknek.

Három helyen lesz véradás Budapesten

A Vöröskereszt várja a véradókat és egyben életmentőket reggel hét és este 7 között a Közép-magyarországi RVK Intézetben (1113 Budapest, Karolina út 19–21.), majd dél és este 6 között a Lurdy Házban, a rendezvényközpont első emeletén (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12–14.), illetve dél és délután fél 6 között a Sugár Üzletközpont II. emeletén (1148 Budapest, Örs vezér tere 24.).

Véradás
Aki vért ad, akár három életet is megmenthet vele – Fotó: Ádám János / Észak-Magyarország

Kisüt a nap, de szükség lehet az esernyőre is

A koponyeg.hu szerdai előrejelzése szerint az erős szél hatására eleinte csökken a felhőzet és kisüt majd a nap, de délutántól északnyugatra újabb esőfelhők érkeznek, amiből később csapadék is hullhat. A maximum hőmérséklet 13-14 fok körül valószínű.

Tilos lesz megállni a II. kerület bizonyos részén

A Budapesti Rendőr-főkapitányság értesíti a járművezetőket, hogy egy delegáció miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz március 13-án a II. kerületben. Ma tilos megállni reggel 6 órától 12 óráig a Ganz utca páros oldalán a Fő utca és a Bem rakpart között.

Ezek is március 13-án történtek

  • 1639: John Harvard puritán teológusról elnevezték a Harvard Egyetemet.
  • 1733: Megszületett Joseph Priestley angol természetbúvár, filozófus és teológus, az ammónia, a szén-monoxid és az oxigén felfedezője.
  • 1741: Megszületett II. József német–római császár, magyar és cseh király, a „kalapos király”.
  • 1764: Megszületett Charles 2nd Earl Grey, aki a róla elnevezett teáról maradt meg a történelemben.
  • 1822: Megszületett Irinyi József magyar hírlapíró, műfordító, a Márciusi ifjak tagja, az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont ötletadója és első változatának megfogalmazója, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse.
  • 1850: Megszületett Donáth Gyula szobrászművész, aki a Tatabányánál található Turul szobrot készítette.
  • 1895: Leégett Nikola Tesla New York-i laboratóriuma.
  • 1911: Megszületett L. Ron Hubbard író, a szcientológia vallás megalapítója.
  • 1968: Megszületett Malek Andrea, többszörös Artisjus-díjas és eMeRTon-díjas színésznő, énekesnő.
  • 1998: Budapesten megszületett Liu Shaoang magyar olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó, az első magyar, aki téli olimpián nyert.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás