Erre emlékezünk 1848. március 15-én

175 éve emlékezünk meg arról, amit 1848-ban kiharcoltak maguknak a magyarok. De pontosan mik is voltak ezek? Meddig tartott a forradalom, kik vettek részt benne? Mire emlékezünk pontosan 1848. március 15-ével kapcsolatban? Összegyűjtöttük a válaszokat!

Mióta nemzeti ünnep március 15.?

A szabadságharc bukása után nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér-zöld szín és a Rákóczi-nóta is. Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették. Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték, majd később újra visszaállították. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

Mi történt 1848. március 15-én?

Európa több országához hasonlóan Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött is a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival, amik az egyenlőség, szabadság, testvériség voltak. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt – olvasható a kormany.hu-n.

Mik voltak az előzmények?

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után önállóan ugyan, de a Habsburg Birodalom részeként működött. 1847 novemberében összeült a rendi országgyűlés, ahol a reformpárti erők létrehozták az Ellenzéki Kört. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István és még sokan mások, akik változtatni akartak az akkor érvényeben lévő politikai, gazdasági környezeten. Egészen pontosan egy független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt akartak a Wikipédia szerint. Nemcsak Magyarországon akartak efféle változtatásokat, hanem Európa több országában. 1847. február 22-én kitört a párizsi forradalom, aminek hírére Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszédében programszerűen felsorolta, mit akar a hazai ellenzék. 1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, ezt követően pedig március 15-én a pesti radikális forradalmi ifjúság vér nélkül érvényt szerzett a 12 pontnak.

Mi történt március 15. után?

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót Pest városának alpolgármestere és mások álltak a mozgalom élére és így vált az országos jelentőségűvé. Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon hömpölygő tömeg pedig azt harsogta: „éljen a szabadság!” Az ablakokból nemzeti színű lobogók lógtak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg-vezetőkkel, akik belementek, hogy március 17-én gróf Batthyány Lajost nevezzék ki miniszterelnöknek a frissen megalakuló önálló magyar kormány élére. Létrejött tehát a független magyar kormány.

Ezt érdemes tudni a 12 pontról és annak elfogadásáról

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) március 14-én este végleg elhatározta, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Így született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak egy nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol hivatalosan is életbe léptették a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsáttatták az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.