A Metropol exkluzív interjúja Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel: Zöldenergia-forradalom zajlik Magyarországon

A Metropol exkluzív interjút készített Lantos Csaba miniszterrel. A beszélgetés során szóba került, hogy miért volt szükség önálló energiaügyi minisztérium létrehozására, nehéz döntés volt-e elvállalni a tárca vezetését, ahogy a többi közt a kormány zöldenergia politikája, a napelemek, a paksi bővítés, az akkumulátorgyárak, az energiafüggetlenség és a rezsicsökkentés kérdése is.



Megosztás
Szerző: WM
Létrehozva: 2024.03.14.
energiaügyi miniszter zöldenergia Lantos Csaba napelemek

Egyből az interjú elején kiderült, hogy nemcsak a minisztériumban dolgozók érzik jól magukat a Jedlik házban, hanem a négylábúak is. Az Energiaügyi Minisztérium ugyanis egy kutyabarát munkahely, a beszélgetés elején egy édes kis fekete eb sétált be, majd szaglászott körbe, hogy kik az új betolakodók. Lantos Csaba azonnal leszögezte, hogy bár imádja a kutyusokat – neki is van egy berni pásztora –, ez az állat nem az övé. A kutyát a gazdája a helyére kísérte, mi pedig elkezdtünk beszélgetni.

Lantos Csaba
Nehéz helyzetben vállalta el Lantos Csaba az energiaügyi miniszteri posztot. Az elmúlt másfél év eredményeire nagyon büszke. / Fotó: Markovics Gábor

Az önálló minisztérium sikerei

Metropol: Másfél évvel ezelőtt jött létre az önálló Energiaügyi Minisztérium. Miért volt erre szükség?

Lantos Csaba: Bizonyára a tisztelt olvasók is emlékeznek rá, hogy 2022 nyarán volt egy világméretűnek mondható energiakrízis. Mindennek a következtében eszméletlenül felmentek a gáz- és áramárak is, olyan forgatókönyvek sem voltak elképzelhetetlenek, hogy Európa földgáz nélkül maradhat. Magyarországnak egy ilyen helyzetben kellett biztosítania az ország energiaellátását és megvédenie a rezsicsökkentést. Ez volt a fő indok a minisztérium létrehozására. A válság enyhültével a tűzoltás helyett az vált az elsődleges feladatunkká, hogy levezényeljük a sikeres energiaátmenetet, a zöld átállást Magyarországon. A jövő ugyanis a zöldenergiáé.

Metropol: Hogyan került Ön képbe a miniszteri posztra és nehéz döntés volt-e elvállalni azt?

L. Cs.: Én korábban soha nem töltöttem be politikával kapcsolatos pozíciót. Alapvetően banki területeken dolgoztam, az utóbbi években pedig magánbefektetőként kötöttem üzleteket. Az energetikához úgy kapcsolódtam, hogy a MET nevű vállalat igazgatósági elnöke voltam több mint 10 évig. A személyes döntésem nem volt nehéz. Orbán Viktor kormányfővel régóta ápolok jó kapcsolatot, és a minisztérium létrejöttekor miniszterelnök úr azt mondta: 

Csaba, a hazának szüksége van rád.

Ez után a mondat után pedig úgy éreztem, hogy szolgálnom kell a hazámat.

Metropol: Miniszterként mire a legbüszkébb az elmúlt másfél évből?

L. Cs.: Amióta miniszter vagyok, folyamatosan csökkennek az energiaárak (nevet). Ez persze főként nemzetközi folyamatok hatására alakult így, de a szót komolyra fordítva, a legfontosabb, hogy minden nehézség ellenére sikerült megőriznünk a rezsivédelem intézményét. 

Jelenleg egy zöldenergia-forradalom zajlik az országban, 

ami az elődeimnek is köszönhető, és szintén nagy eredményként tekintek a tárcánkhoz tartozó MVM Csoport nemzetközi terjeszkedésére. Amióta én vagyok a miniszter, több sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre a nemzeti energiavállalat. Már második éve kiemelkedő eredményességet érnek el, azt gondolom, hogy erre is büszkék lehetünk.

A zöldenergia forradalma Magyarországon

Metropol: Minek köszönhető, hogy a napelemek átütő sikereket érnek el?

L. Cs.: Fontos elmondani, hogy a Magyarországon előállított áram 18 százalékát már napelemek termelték meg 2023-ban, ez a második legnagyobb részarány Európában. A lendületes bővülés a magyar emberek komoly befektetéseinek köszönhető. Mintegy 260 ezer ház tetején vannak napelemek, ha pedig a 2010 óta épült családi házakat nézzük, akkor minden negyediken üzemelnek napelem-panelek. Magyarországon az ipari méretű naperőművek és a háztartások együtt elérték a 6000 megawatt beépített teljesítményt. 2030-ra ezt a tervek szerint megduplázzuk, ami azt is jelenti, hogy egy akkori napsütéses napon többletáramunk lesz. A plusz áramot vagy exportálni tudjuk egy másik országba, vagy el kell raktároznunk, utóbbihoz viszont akkumulátoros energiatárolókra lesz szükségünk.

Metropol: A kormány célja, hogy energiafüggetlenséget érjen el az áram tekintetében. Ebben nagy segítséget nyújthat Paks2. Hogy áll a beruházás?

L. Cs.: Az áram tekintetében valóban nagy esély van arra, hogy belátható időn belül éves átlagban önellátók legyünk. Jelenleg éves szinten átlagosan a felhasznált áram 25-26 százalékát importáljuk. A Paks2 atomerőmű esetében most történik a talajszilárdítás. Ez egy óriás létesítmény lesz, aminek esetében elengedhetetlen, hogy stabil legyen a talapzata. A résfalak már elkészültek, a munkálatok a tervezett ütemezés szerint haladnak.

Metropol: A zöldenergia forradalmához elengedhetetlenek az akkumulátorgyárak. Jelentős beruházásokat és sok új munkahelyet jelent ez Magyarország számára. Mégis kétes a társadalmi megítélésük ezeknek a gyáraknak. Mi a minisztérium álláspontja?

L. Cs.: Le szeretném szögezni, hogy Magyarországon csakis olyan beruházás jöhet létre, amely az európai szinten is rendkívül szigorú hazai környezetvédelmi előírásokat betartja, mert 

a kormány számára az emberek egészsége és biztonsága a legfontosabb. 

De sajnos azt is látom, hogy az alulinformáltság vagy a téves, alaptalan híresztelések sokakat összezavarnak. Nagyon könnyű, de rettenetesen ártalmas ebben a témában az indulatokat felkorbácsolni. Például a vízigény kapcsán visszatérő kritikákkal kapcsolatban könnyen belátható, hogy Magyarország vízben gazdag, ugyanakkor a legnagyobb akkumulátorgyárak vízfelhasználása például egy sörgyáréval vagy egy papírgyáréval vethető össze, tehát az iparban megszokott léptékű. Természetesen megértem, hogy amikor az autópályán elmegy az ember egy hatalmas zárt doboz mellett, akkor az bizalmatlanságot kelthet. Én személyesen is járok ilyen létesítményekben, és azt látom, hogy ezek a világ legmodernebb üzemei, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Továbbá ezek a modern gyárak elősegítik a zöldenergia forradalmát és azt, hogy az elektromos autóipari forradalom győztesei közé tartozzunk, ezáltal pedig biztosítani tudjuk a gazdasági növekedést és elkerüljük a munkahelyek tömeges elvesztését.

Biztosított a földgázellátás, marad a rezsivédelem

Metropol: Földgáz tekintetében biztosított az ellátás?

L. Cs.: Teljes mértékben! A földgáztárolók töltöttsége még most, a fűtési szezon végén is 70 százalékon áll. Tavasszal kezdődik a betárolás időszaka, de a korábbiakhoz képest nagyon magas szintről indulunk. Így az a kellemes probléma áll fent, hogy kapjuk folyamatosan a gázt - főként a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül –, ám ennek egy részét el kell adnunk, mert nem fér be a tárolókba.

Metropol: Meg tudja őrizni a kormány a rezsicsökkentés intézményét?

L. Cs.: A rezsivédett sávban továbbra is a magyar háztartások kapják a legolcsóbban az áramot és a földgázt egész Európában. 

Az idei évben is garantált a rezsivédelem a családok számára.

Metropol: 2050-re hogy nézhet ki Magyarország energiaellátása?

L. Cs.: Azt vállaltuk, hogy addigra karbonsemlegesek leszünk. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz szén-dioxid-kibocsátás, hanem azt, hogy amennyit kibocsátunk, annyit elnyelnek a magyar erdők. Ennek érdekében tartósan a napenergia és az atomenergia kettősére tervezünk támaszkodni. Az áramigények jelentős növekedésével számolunk, villamos energia e két forrásból tisztán, környezetbarát módon termelhető. De növelni szeretnénk a szélenergia és a földhő hasznosítását, vizsgáljuk legalább egy szivattyús-tározós erőmű megépítésének lehetőségét is az időjárásfüggő termelés eltárolására. A lehető legnagyobb arányban belföldön elérhető energiahordozókra igyekszünk alapozni, mert ezzel az ellátás biztonságát és az energiaszuverenitást is erősítjük. 

A magyar gazdaság jövője a zöldenergia, 

annak további térnyerését tehát nemcsak energetikai megfontolásból, hanem a növekedés és a versenyképesség érdekében is ösztönözzük.

Lantos Csaba életpályája

Lantos Csaba 1962-ben született, nős, hét gyermek édesapja. A Hódmezővásárhelyen született és a hazai gazdasági életben rendkívül ismert üzletember 1986-ban közgazdász-szociológusként végzett a Corvinus Egyetemen, ahol a neves Rajk Szakkollégiumnak volt a tagja. A miniszter 1989 és 2000 között a Creditanstalt csoportnál az értékpapír-kereskedelmet irányította és a befektetési alapkezelőt is vezette, 1997-től az egész csoportot irányító befektetési bank (a CA IB Értékpapír Rt.) vezérigazgatója volt, majd 2000 augusztusától 2007-ig az OTP Bank vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Eközben 1990 és 2002 között tagja volt a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának, és 22 évig a Központi Elszámolóház és Értéktár elnöke volt. A Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke volt 10 évig. Továbbá 2009-től a MET Holding energetikai cég elnöke, 2010-től a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja volt miniszterré való kinevezéséig. Alapítója a tudományos eredményeket elismerő Bolyai-díjnak. 2021 óta a 4iG Nyrt. igazgatósága által létrehozott új stratégiai tanácsadói grémiumban is részt vesz.

 

Zöld-párbeszéd: fontos kérdésekben várják a véleményeket

Magyarország Kormánya egy online párbeszéd keretében kérdezi meg a polgárok véleményét a zöldenergia ügyében. 13 fontos kérdésben várják a magyar emberek véleményét a napelemektől a rezsicsökkentésen át az elektromobilitásig. A kérdőívet április 15-ig lehet kitölteni a zoldenergia.kormany.hu címen.

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás