A filmet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte, Hegyi Barnabás fényképezte és a budapesti Városi Színházban volt a bemutatója 1950. február 27-én, vagyis éppen ma 74 éve.
Az első magyar színes film főszereplője Soós Imre volt, de az 50-es évek elismert színészei is szerepet kaptak az alkotásban, többek között Horváth Teri, Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János és Kiss Manyi. A filmet hatszáz statisztával, sok külső helyszínen forgattak, a címe pedig nem más volt, mint a Ludas Matyi. A színes technika fejletlensége miatt a forgatás után a film két évvel elvesztette színeit, a hang pedig olyan torz volt, hogy 1961-ben újraszinkronizálták és fekete-fehérben vetítették. Lúdas Matyi Soós Imre helyett sokáig Csíkos Gábor hangján szólalt meg. 2004-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívum az eredeti hangot és színeket feljavította, a digitálisan felújított változat premierje 2004. december 25-én volt az M1-en. A Ludas Matyit számos országban vetítették, többek között az Egyesült Államokban és Kínában is.
A köpönyeg.hu előrejelzése szerint ezen a keddi napon borongós időre van kilátás, gyakori esőkkel. A hőmérséklet – a csapadékos idő hatására – csökkenhet. A fővárosban például 7–14 fok között alakul a hőmérséklet, 19 km/h szél mellett.
Február 27-én, kedden 17 órától a Rendőrségi Igazgatási Központban (1139 Budapest, Teve utca 4–6.) bárki találkozhat a rendőrség és a társszervek kiberbűncselekményekkel foglalkozó szakértőivel, akik készséggel válaszolnak kérdéseidre annak érdekében, hogy NE válj online csalás áldozatává! Ha mégis megtörtént a baj, segítséget kérhetsz az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálatának munkatársaitól. Gyere el és kérdezz bátran a
A részvétel regisztrációhoz kötött, amit itt lehet megtenni: https://forms.office.com/e/6sf7UKmxH2
A Szerelem első vérig című filmet vetítik február 27-én, ami egy vérbeli tinédzserfilm, a Szerelem-trilógia első része, melyben Dés László főcímdalát Demjén Ferenc énekli. Főszerepben a korszak két nagy tinisztárja, Beri Ary és Gombóc, azaz Berencsi Attila és Czakó Ildikó, akik itt a szegedi iparművészeti középiskola érettségire készülő diákjait alakítják. További részletek itt olvashatók.
Berlinben 1933. február 27-én gyulladt ki a birodalmi gyűlés épülete a késő esti órákban. Vélhetően a fasiszták követték el, de a kommunista pártot vádolták a gyújtogatással. A következő nap Hitler felfüggesztette az alkotmányt és feloszlatta a pártokat. Ezt követően megszavaztatta a felhatalmazási törvényt, a hadsereget nem az alkotmányra, hanem saját személyére eskette fel.
A figurákat a kilencvenes évek közepén tervezte a Nintendo egyik munkatársa, Szatosi Tadzsiri, aki Asperger-szindrómás, és Pocket Monstersnek, azaz zsebszörnynek nevezte őket. Az eredetileg kézi játékkonzolra kitalált Pokémonból (1996. február 27.) később tévésorozat, mozifilm, bábok, játékok és rengeteg más is készült. A figurák köré épített mitológia lényege, hogy a világon rengeteg különféle természetfölötti képességekkel rendelkező kicsi szörnyecske létezik (ők a pokémonok, a leghíresebb közülük pedig Pikacsu), őket kell összegyűjtenie a Pokémon-mestereknek (a leghíresebb közülük egy Ash nevű fiú), hogy aztán Pokémon-hadsereget szervezzenek és képezzenek ki, amivel más Pokémon-hadseregek ellen vehetik fel a harcot.
Auguszt József Párizsban és Londonban tanult, 21 évesen díjat nyert az Országos Millenniumi Kiállításon. Elsőként gyártott teasüteményt Budapesten 1908-tól pedig csokoládébonbont és drazsét is készített. Az első világháború közepén nyitotta meg elegáns üzletét, a mai Déryné Cukrászdát. Az üzletet 1945-ben légitámadás semmisítette meg, újjáépítette és 1947-ben nyitotta meg újra. 1948-ban halt meg, így már nem kellett megélnie a cukrászda 1951-es államosítását. Auguszt József cukrász 149 éve ezen a napon, vagyis február 27-én született.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre