Ürmös László feleségével egy kis panelházban él a Sörgyár utcában. Közel 40 éve gyűjtenek a világ minden tájáról söröskorsókat, amik már szinte alig férnek el a lakásban.
Ellátogattunk Ürmös Lászlóhoz, hogy csodájára járjunk a több, mint 2500 darabos söröskorsó-gyűjteményének. A lakásba belépve láttuk, hogy a tengernyi pohár és korsó már szinte alig fér el a polcokon. László pedig hatalmas lelkesedéssel kezdett el nekünk mesélni söröskorsó gyűjteményéről. Láttunk mindenféle mintájú és alakú korsókat, valamint meghallgathattunk egy zenélő korsót is.
László gyűjtőszenvedélye 1975-ben kezdődött, amikor feleségével a X. kerületi Sörgyár utcába költöztek.
Körülbelül 38 éve gyűjtjük. Úgy kezdődött, hogy a Sörgyár utcába költöztünk, és az utca nevéhez hűen mi mást is gyűjtöttünk volna először, mint söröscímkéket. Akkor még Magyarországon nem voltak mintás korsók vagy poharak. Az első korsónkat pedig Prágából hoztuk
– kezdte lapunknak büszkén László, aki gyűjteményei első darabjait először a könyvek elé tette a polcra. Azóta pedig már a könyvek kiszorultak a kisszobába, a poharak pedig külön erre a célra tervezett polcokon roskadoznak a nagyszobában. László tagja a Söröskorsó és Pohárgyűjtő Egyesületnek. Természetesen készítettek egy tagok fényképével ellátott korsót is.
László bármerre jár a világban, mindig magánál tartja fotóalbumját, amiben gyűjteményéről vannak képek. Így például ha egy étteremben megmutatja, hogy ő bizony gyűjtő, legtöbbször szívesen adnak neki ajándékba egy söröskorsót.
László feleségét, Gabriellát csöppet sem zavarja, hogy kis lakásuk tele van söröskorsókkal, hiszen ő is imádja azokat.
A feleségem nem hogy megtűri, hanem szereti is. Enélkül nem lehetne csinálni
– mondta mosolyogva László.
Gabriella pedig elmesélte nekünk, hogyan reagált, mikor véletlen eltört az első korsók egyike:
Prágából hoztuk haza az első poharakat vonattal, és egy véletlenül leesett a csomag tetejéről, én pedig elsírtam magam
– mesélte könnyekkel küszködve.
László szereti a sört, de mikor barátaival összegyűlnek törzshelyükre sörözni, szigorú mértéket tartanak. Kizárólag csak két korsó sört isznak. A gyűjtőszenvedélyét pedig igyekszik kordában tartani, mert már nem nagyon fér több korsó a lakásba.
A csizma alakú korsóból nem mindegy, hogy hogyan iszunk. László elmesélte nekünk, hogy régen, ha valaki nem tudta, hogy kell inni a csizmából, akkor a sör „nyakon vágta”. Ugyanis ha a talpával felfelé tartjuk, és iszunk a pohárból, akkor a sör „buggyan egyet” és kiömlik az illető arcára. A gyakorlott sörivók tehát tudják, hogy ebből a korsóból csakis kizárólag az orrát lefelé tartva szabad kortyolnunk.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre