Most kaptuk: vegyi fegyvereket találtak egy budapesti egyetemen

Halálos idegmérgek

A mustárgáz, avagy a kén-mustár erős hólyaghúzó hatást vált ki az érintett felületeken, akár a bőrön, akár a tüdőben vagy a szemeken. Mivel a mustárgázzal bőrön át megmérgezett emberek először tünetmentesek, így kezdetben észre sem veszik a mérgezést, főleg, hogy a gáz áthatol a ruházaton is. 24 órán belül azonban kezdetben erős bőrirritáció és viszketés lép fel, amely fokozatosan sárga folyadékkal telt hólyagokká alakul, amely valójában kémiai égést jelent. Ez lehet első-, másod-, sőt akár harmadfokú égés is. Ha szemet ér a vegyület, az fájni kezd és felduzzad, átmeneti vakságot idézhet elő, míg belélegezve vérzést és hólyagosodást idézhet elő a légzőrendszerben, amely tüdőödémát is okozhat. 

Ha az égés súlyos, azaz több mint 50 százalékát érinti a testfelületnek, halált is okozhat. Ez borzalmas szenvedésekkel jár, ugyanis akár két hétig is eltarthat, de az enyhébb égésekből is hónapokig tart a felépülés, a mérgezett személy pedig fokozottan ki van téve a rák kockázatának.

Első alkalommal az első világháborúban vetették be a németek a belgiumi Ypresnél.  A mustár-vegyületeket 1993 óta a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény, a CWC szabályozza. 

A tabun, avagy más néven a GA gáz erős, cseppfolyós halmazállapotú idegméreg. ami a gerincoszlop üzenettovábbító képességét teljesen blokkolja, így az áldozat elveszti kontrollját a saját teste felett. Ekkor nem csak a pupilla tágul ki, de az emésztés és a légzés is leáll, az ember képtelen a ki- és a belégzésre egyaránt, így az áldozat megfullad. Az anyag bőrön át szívódik fel, és már kisebb mennyisége is halálos. 

Bár Németország nagy mennyiségben gyártott belőle a második világháború idején, végül nem vetették be. Irak felhasználta a kurd gerillák ellen.