József nádor szerepe Budapest fejlődésében – Nézd meg a Várkertben!

A legmagyarabb Habsburg – József nádor nyomában című szabadtéri tárlaton a magyar reformkor emblematikus személyisége, Habsburg-Lotharingiai József Antal főherceg több mint fél évszázadig tartó kormányzását és a hozzá kötődő helyszíneket tekinthetik meg a látogatók a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján, egészen november végéig.

„József nádor a magyar ügy és főváros fejlődése iránt tanúsított elkötelezettsége, fáradhatatlan tenni akarása és munkabírása számunkra is példaértékű” – hangsúlyozta Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos hozzátéve, hogy a „legmagyarabb Habsburg örökségéhez akkor lehetünk igazán méltók, ha ugyanazzal az elszántsággal és szorgalommal folytatjuk a városépítő munkát, ahogy ő tette csaknem másfél évszázaddal ezelőtt. A Várkapitányság vezetője kiemelte, a Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palotanegyedet úgy adja vissza, ahogyan azt Hauszmann és kortársai ránk hagyták.

Példaértékű városépítés-szépítés

Fodor Gergely elmondása szerint példaértékű városszépítő tevékenysége során a nádor jelentős figyelmet fordított szűkebb rezidenciájára, a Királyi Palotára és annak környezetére is. Egy tűzvész után az épületet a korra jellemző klasszicista stílusban alakíttatta át, de nevéhez fűződik a királyi kertek nagyszabású fejlesztése is.

Magyarnak vallotta magát

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája méltó és szép szabadtéri kiállításnak nevezte az ükapja munkálkodásának emléket állító tárlatot. Felidézte, hogy József főherceget a Habsburg-dinasztia magyar ágának megalapítójaként tartják számon. Támogatása nélkül hiába fogantak volna meg „a reformkor vitathatatlanul legnagyobb alakja”, Széchenyi István gróf korszakalkotó gondolatai, de nagyrabecsüléssel nyilatkozott a nádorról a sok kérdésben radikális Kossuth Lajos is.

„Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül” – emlékezett ükapjára Habsburg-Lotharingiai Mihály, aki családi anekdotákon keresztül, személyes hangvételű és humoros sztorikkal adott történelmi áttekintést József nádor koráról és ükapja a városért és az országért végzett jótékony tevékenységéről.

Saját Habsburg főherceg

Nánay Mihály, a tárlat kurátora elmondta, a kiállítás tablói elsősorban József nádor gyakorlati tevékenységére fókuszálnak. Mint emlékeztetett, nádori kinevezésekor a magyarok hatalmas szeretettel fogadták „saját Habsburg főhercegüket”, aki végre saját udvartartást hozott a budai Várba. November 18-án Nánay Mihály várja tárlatvezetésre az érdeklődőket , majd Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője kalauzolja el a látogatókat a megújuló Budavári Palotában található Habsburg nádori kriptába.

Budapest fejlődésében elengedhetetlen

A szabadtéri tárlat 10 darab szabadon álló, kivilágított installációban összesen 20 tablófelületen keresztül mutatja be Habsburg-Lotaringiai József Antal főherceg nádori tisztségének és életének fontos állomásait, döntéseit. Egyúttal megismerhetjük közelebbről József nádor Budapest fejlődésében játszott elengedhetetlen szerepét. A tablók egyik oldalán Kárász Karolina, a Várkapitányság fotográfusának jelenkori képei láthatók, míg a másik felén korabeli metszeteken keresztül követhetjük nyomon József Antal főherceg nádori pályájának színhelyeit.

Palatinus és Ludovika

A tárlat felvillantja többek között József nádor szerepét a pesti Dunakorzó, a Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia létrehozásában, felidézi közös munkáját Széchenyi Istvánnal és apjával, de bemutatja a nádor egykori margitszigeti villáját is, melynek köszönhetően a Palatinus strand a nevét kapta. A látogatók megismerhetik a főherceg családjának és feleségeinek történetét, valamint kitekintést kapnak József nádor emlékezetére is.

József főhercegi palota

A Nemzeti Hauszmann Program keretében nyáron átadták a látogatóknak a Csikós udvart és a Török kertet összekötő Karakas pasa tornyát, melyben információs pont és kávézó nyílt, és a tervek szerint 2026-ra elkészül a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása is, melynek eredményeként a palota újra nyitott lesz a Szent György tér irányába. A munkálatok során visszaállítják a lenyűgöző hauszmanni enteriőröket, az előcsarnokot, a büfétermet és az impozáns, több mint 700 négyzetméteres báltermet. Újjászületnek a palotanegyed eredeti látképét meghatározó épületek is. A Dísz tér délkeleti sarkán ismét látható a Vöröskereszt Egylet egykori székháza, és hamarosan elkészül a Kallina Mór tervezte Honvéd Főparancsnokság épületének megújítása. Itt a városrész látogatóközpontja, kulturális és turisztikai kapuja működik majd, a Szent György tér Tabán felőli oldalán pedig már szerkezetkészen látható a József főhercegi palota.

A legmagyarabb Habsburg – A „vén Rákóczi”

A „legmagyarabb Habsburg” főherceg több mint fél évszázadig (1796–1847) állt az ország élén és viselt gondot nemcsak Magyarország sorsára, hanem székhelye, Pest-Buda fejlődésére is.

Habsburg-Lotaringiai József Antal főherceg Firenzében született 1776-ban, a későbbi II. Lipót király fiaként. 1796-ban a magyar nemességgel kötött kompromisszum jegyében, bátyja, Ferenc király a legmagasabb magyar rendi vezető méltóságba, a nádori tisztségbe választtatta meg József Antalt. Mohács óta a király közelségét nélkülöző magyarok számára hatalmas élmény volt, hogy végre kaptak egy „saját” Habsburg főherceget, aki a budai Királyi Palotába költözve, kisebbfajta udvartartást működtetve, amolyan „királypótlékot” is jelentett számukra. Mindemellett József Antal a magyar viszonyokat és gondolkodást alaposan megismerte, így számtalan esetben igyekezett az udvarnál és királyi bátyjánál felkarolni a magyar célokat – sajnos rendszerint kevés megértést kapva. Nem véletlen, hogy néhány évtized múltán Ferenc császár gyakran csak „a vén Rákócziként” emlegette öccsét, utalva rá, hogy József nádor igen messzire is hajlandó volt elmenni a magyar rendek támogatásában. József Antal főherceg nádori feladatai mellett figyelmet fordított székvárosa fejlesztésére is. Egyik fő célja lett, hogy egy modern, külső megjelenésében is rendezett, virágzó fővárost hozzon létre a nemzet számára.