A hőség nem csupán az embert, az állatokat is megviseli. Ennek következtében jobb felkészülni arra, hogy csökkeni fog a várható tej, tojás és a hús mennyisége is.
Az élelemtermelés minden területét egyre súlyosabban érinti a globális klímaváltozás – hívja fel erre a figyelmet összefoglaló munkájában a Másfélfok. Noha egyre több szó esik a növénytermesztés veszteségeiről, az állattenyésztést sem kíméli az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat, melynek következményei a közeljövőben a csökkenő élelmiszer mennyiségében mérhető.
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1 °C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5 százalékkal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, ezzel komoly ágazati veszteségeket eredményezve. A hazánkban legfontosabb tejelő fajta, a Holstein szarvasmarha tejtermelése megközelítőleg 30-70 százalékkal is csökkenhet hőségben.
A klímaváltozás ezenkívül növeli a kórokozóátvivők (mint amilyenek a szúnyogok) által terjesztett betegségek és paraziták kockázatát is, és egyre inkább veszélybe sodorja a vízhez és a takarmányhoz való hozzáférést. A kukorica lehet hazánkban a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír: az állatok etetése és itatása is ezzel egyre nagyobb problémává válik majd.
Az IPCC szerint 2 °C-os globális felmelegedés esetén (a jelenlegi kibocsátási ütemet folytatva ezt akár már 2050-re elérhetjük) a globális állatállomány várhatóan 7-10 százalékkal visszaeshet.
A túl magas hőmérséklet az állatok immunrendszerét is gyengíti, így azok jóval fogékonyabbak lesznek a betegségekre (például tőgygyulladás), és nagyobb arányú elhullás tapasztalható (például a csirkék szervezete 27 °C-os környezeti hőmérsékletig, illetve 41 °C-os testhőmérsékletig képes normálisan működni, a testhőmérsékletük 4 °C-os emelkedése már végzetes számukra).
Mindezek ellenére, a károk és és veszteségek megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal megelőzhetők, illetve enyhíthetők. Jelenleg leggyakrabban vízpermetezőket és ventilátorokat használnak, azonban hosszú távon ennél többre lesz szükség: megfelelő árnyékolás, hőtoleránsabb fajták és fajok tenyésztése, a legeltetés és étrend módosítása, hatékonyabb takarmányozás és vízfelhasználás, valamint a vegyes gazdálkodási rendszerek mind segíthetnek.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre