Elképesztő méreteket öltött az élelmiszer-pazarlás! Itt vannak a részletek

Világviszonylatban a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész, derül ki az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adataiból. Az élelmiszer-pazarlás amellett, hogy komoly gazdasági problémát jelent, környezetkárosító hatású is. Ráadásul a háztartások pénztárcáját sem kíméli.

Az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó, a FUSIONS által 2016-ban készült becslés szerint a keletkezett élelmiszer-hulladékok meghatározóbb hányada, csaknem 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. Az adatok alapján az élelmiszer-hulladékok 19 százaléka a feldolgozóiparban, 12 százaléka a vendéglátás és közétkeztetés szektorban, 11 százaléka az elsődleges termelői ágazatban, míg 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik.

Az iszonyatos pazarlás orvoslására többféle megoldás is létezik: az egyik legalapvetőbb a megelőzés. Ezáltal nyilvánvalóan már csírájában elfojtjuk a problémát, így az a lehető legkevesebb további gonddal jár. Íme néhány olyan tény, mely főként a vendéglátóipari egységeket érinti, de minimális módosítással a háztartások esetében is működőképes lehet.

Kezdjük például azzal, hogy az emberek a saját maguk által a tányérjukra szedett ételek 92 százalékát eszik meg. A Cornell Egyetem 2005-ben megjelent tanulmánya szerint, ha más szed neked, akkor ő nem olyan jól találja el a mennyiséget, így nem fogod az egészet megenni.

További érdekesség, hogy azok a cégcsoportok, melyek saját maguk után takarítanak, azaz, maguk gyűjtik össze a saját szemetüket, elkezdenek spórolni, mivel látják, hogy mennyit pazaroltak korábban. Az indokolatlanul nagy mennyiségű hulladék láttán olyan megoldásokat találnak ki, melyekkel csökkenteni tudják a pazarlás mértékét.

Egy másik lehetőség, ha az étteremben el nem fogyasztott ételt becsomagoltatjuk és hazavisszük. Így azt nem dobják ki, hanem hasznát vesszük. Ez több európai országban kezd bevett szokássá válni.

A tervezhetőség az egyik legfontosabb: azokon az vendéglátóhelyeken, ahol előre meg kell megmondani, hogy mikor megyünk, illetve mit szeretnénk majd enni, jóval kisebb a pazarlás lehetősége, hiszen arra tudnak készülni, ami jön. Ezzel szemben egy átlagos büfé esetében mindenből tartanak, mert bármikor jöhet bárki, de az is lehet, hogy végül nem jön. 

Már az alapanyagok kiválasztásakor ügyelhetnek arra, hogy akár többféle étel is elkészíthető legyen belőlük. Így ha valamiért nem tudják felhasználni az egyik ételhez, akkor felhasználhatják a másik ételhez. Az alapanyag marad, de az étlap változatos verziókban tálalja azt.

Szemmel láthatóan már néhány kisebb, de tartós változtatással is hatékonyan megkímélheted a környezeted és egyúttal a pénztárcádat is.