Tízszer annyi a skarlátos gyerek, mint máskor, sok a köhögős-tüsszögős beteg, néhány iskolában összevont osztályokban tanítanak, annyi a hiányzó. Tényleg a járványok korát éljük? Rusvai Miklós virológust kérdezte a Metropol.
Arat a skarlát az óvodákban és az iskolák alsó tagozatában, néhol már összevont csoportok, osztályok vannak, annyi a hiányzó. Aki nem skarlátos, az köhög, tüsszög, belázasodik. A Covid-járvány óta nem láttunk ennyi beteget, pedig már vége az influenzaszezonnak. Az idei tél és tavasz több járványhullámot is hozott, erre régen nem volt példa. Dr. Rusvai Miklós virológust kérdeztük: valóban beköszöntött a járványok kora?
Ahogyan azt a Metropol korábban megírta, az egész országban egyre több a skarlátos beteg, elsősorban a közösségbe járó gyermekek között. A járvány főként a bölcsődéseket, óvodásokat, kisiskolásokat érinti. Tünetei között megjelenik az arcpír, a magas láz, a levertség, a piros torok és szájpadlás, illetve az úgynevezett „málnanyelv”. Cegléden az egyik bölcsődében már két-három hete tart a járvány. Budapestet sem kerülte el az alapvetően bakteriális fertőzés. Egy XI. kerületi óvodában dolgozó óvónő, Anna arról számolt be a Metropolnak, hogy már a múlt hónapban is több ilyen megbetegedés volt náluk. Akkor és ebben a hónapban is azonnal elkülönítették a beteg gyermeket és értesítették a szülőket, hogy vigyék haza. Anna számára nagyon furcsa volt, hogy egy ilyen, évek óta nem látott betegség felüthette a fejét. Dr. Rusvai Miklós szerint a skarlát sohasem tűnt el hazánkból, csak az utóbbi években kevesebb megbetegedést okozott.
Ez a betegség hosszú ideig, évekig ritka volt Magyarországon, körülbelül heti 15-20 eset volt országszerte, de teljesen soha nem tűnt el. Ez a viszonylag alacsony szám azonban most hirtelen megugrott, és heti háromszáz fölötti esetszámot is diagnosztizálnak az orvosok. Jó hír viszont, hogy a betegséget ma már jól lehet kezelni
– mondta Rusvai a Metropolnak.
Az év elején nagyon erőteljes, a légzőszerveket támadó járvány zajlott Magyarországon, több vírus is tarolt egyszerre, ráadásul a tünetek lassan múltak el. Volt, hogy hetek vagy több mint egy hónap is kellett a gyógyuláshoz. Elsősorban fiatalok és gyerekek kapták el a fertőzést, például az adenovírust. Szerencsére ezek a légzőszervi vírusfertőzések április végén veszítettek erejükből és abbamaradt a járvány.
Ezeknek a vírusfertőzéseknek a jellegzetessége az volt, hogy az esetek 30-35 százaléka 14 év alatti gyerekek körében jelentkezett, a másik 35-40 százalék pedig a fiatal felnőttek, tehát a fertőzött gyerekek szülei körében, a 35 év alatti korosztályban. Ilyen volt például az óriássejtes vagy más néven RS-vírus, amely egy alsó és felső légúti fertőzést – hörgő- és tüdőgyulladást – okozó vírus volt és cseppfertőzéssel terjedt. Vagy a Human Metapneumovírus, amely szintén kisgyerekeknél vagy legyengült immunrendszerű felnőtteknél jelentkezett. Emellett erőteljesen jelen voltak az adenovírusok is, illetve egy nagyon erős influenzajárvány is lecsengett. Annak, hogy egyszerre ennyi vírus volt jelen, az az oka, hogy a Covid-járvány után levettük a maszkokat, megszűnt az online oktatás, a távmunka és robbanásszerűen terjedni kezdtek a cseppfertőzéssel terjedő vírusok, főként a gyerekek és a fiatal szülők körében
– hangsúlyozta a virológus. Rusvai Miklós hozzátette: „A drasztikus influenzajárvány általában 5-7 évenként jelentkezik Magyarországon, de most ez az idő kitolódott 8 évre. Mivel most sokan immunizálódtak, a következő 2-3 évben nem kell számítani sem intenzív influenzavírus-járványra, sem pedig egyéb légzőszervi vírusfertőzésekre. A skarlát, az más tészta, hiszen az korábban is volt szórványosan, és ezután is lesz” – fejezte be a virológus.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre