Ma kezdődik a negyvennapos böjti idő – de mi is az a nagyböjt?

A nagyböjt a katolikus egyházban szent idő, amikor arra emlékeznek a hívek, hogy a választott nép negyven évig vándorolt a pusztában, Jézus pedig negyven napig böjtölt. Mit is jelent ez az időszak a ma emberének? A Ripostnak Baggi Michele, a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc Plébánia plébániai kormányzója beszélt erről.

Negyven nap arra, hogy a lelkünkre figyeljünk

Már a korai keresztények is böjtöltek a nagypéntekre (Jézus halálának napja) és nagyszombatra emlékezve, majd ebből fejlődött ki a ma is ismert negyvennapos böjt. Őseink még szigorúan vett böjtöt tartottak: voltak idők, amikor egész nagypéntekre némaságot fogadtak a keresztények, vagy késő délutánig, naplementéig egyáltalán nem ettek semmit. Akkoriban és most is úgy tartják: az ételről való lemondás lényege az, hogy amit az ember Istenért megvon magától, azt lelke százszorosan visszanyeri.

– mondta a nagyböjti idő lényegéről Baggi Michele, a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc Plébánia plébániai kormányzója a Ripostnak. Michele atya hozzátette: bár a böjttel párosult a hústól való tartózkodás gyakorlata, lemondani bármi másról is lehet. 

Nem csak hússal lehet böjtölni

„Mindenki tudja, hogy a nap folyamán mi az, ami a leginkább foglalkoztatja őt, és hogyan tölti az idejét. Le lehet mondani a tévénézésről, az internetről vagy az okostelefonról is, hiszen ma már szinte függünk ezektől, és sok időt pazarolunk rá. Minden, ami nem lényeges az életünkben, arról le lehet mondani, hogy több időnk legyen Istenre. Helyette tudunk olvasni, imádkozni vagy többet beszélgetni a családtagjainkkal” – árulta el lapunknak Michele atya.

– vezette be szerkesztőségünket a nagyböjt valódi értelmébe Michele atya, aki azt is hangsúlyozta, hogy míg a böjt alatt a testünktől megvonjuk az ételt, addig a lelkünknek adunk táplálékot olvasmányok, ima és elmélkedés formájában. 

„A nagyböjt nem egy diétás gyakorlat. Nem a fogyás a cél, hanem a lelkünkre való figyelés” – figyelmeztetett az atya arra reagálva, hogy sokan fogyókúrás céllal gyakorolják a böjtöt és sokan ilyenkor kezdenek bele a diétájukba is – de az egészen másról szól. 

Hamvazószerdán és nagypénteken komolyabb böjt van érvényben

A nagyböjt két kiemelt napja a hamvazószerda és a nagypéntek, hiszen ekkor nem csak a szokásos böjt van érvényben. Ezeken a napokon a 14 évet betöltött hívők nem ehetnek húst, a 18 és 60 év közöttiek pedig ezenfelül csupán háromszor étkezhetnek, amiből csak egyszer lakhatnak jól. Ez alól kivételt képeznek a nehéz fizikai munkát végzők és azok, akiknek az egészségi állapota indokolja, hogy ne böjtöljön ilyen komolyan. 

Baggi Michele atya szerint ezeken a napokon is az vonhatja el a figyelmünket az éhségről, ha inkább a lelkünkre figyelünk és Istennel próbálunk meg kapcsolódni. 

„A negyvennapos böjt olyan időszak volt Jézus életében is, ahol senki nem volt számára, csak az Isten. Csak vele tudott kapcsolatba kerülni. Mivel a sivatagban nem tudott biztosítani táplálékot magának, így rá kellett hagyatkoznia Istenre teljesen. Ez jól mutatja, hogy a nagyböjtben az Istennel való kapcsolat a minden” – mondta el lapunknak a plébániai kormányzó, aki elárulta, hogy az egyház több lehetőséget is ajánl a hívők számára ebben az időszakban arra, hogy elmélyedjenek a hitükben.

Az atya szerint a keresztút mondásával, a nagyböjti evangéliumokkal és szentbeszédekkel, valamint a Passió, Jézus szenvedéstörténetének éneklésével is közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy felismerjük: Isten annyira szeret minket, hogy képes meghalni értünk. 

– fejtette ki a plébániai kormányzó a nagyböjt valódi lényegét és örömét.