Jócskán megkopott a fénye Budapest egykori ékkövének

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi lesz az egykoron szebb napokat látott népligeti Planetáriummal. Az épület mára csak árnyéka önmagának, pedig régen óriási népszerűségnek örvendett a látogatók körében. Maga az intézmény 1977-ben kezdte meg a működését, a közönség az első csillagászati műsort pedig augusztus 20-án nézhette meg. Az épület kívülről csillagvizsgálóra emlékeztet, távcsövek azonban nincsenek benne. A 23 méter átmérőjű belső kupola felületére egy bonyolult vetítőműszer egykoron 8900 égitestet vetített ki. 

A belső térben több művészettörténeti, hologram-, festmény-, fotó-, műszer-, makettkiállítások kaptak egykor helyet. A falakon pedig csillagászati objektumokat ábrázoló fotók,  űrhajózási témájú nemzetközi bélyegkiállítás, valamint gyermekrajzok voltak láthatók.

A Planetárium fénykorában több csillagászati-űrkutatási előadásnak is helyet adott, kimondottan a tanuló ifjúságnak. A műsorokban vetített égi látványt egészen elképesztő módon egészítették ki a különböző színeffektusok, a témához válogatott irodalmi szövegrészek, valamint a zenei aláfestés is. Az előadásokat számtalan gyönyörű diaképek és videófilmek tarkították, így nem meglepő, hogy az eltelt évek alatt több millió látogatója volt az épületnek.

A Planetárium műsorai közül több is óriási népszerűségnek örvendett, ilyen volt a „2061: a Mars titka” című műsor, mely a jénai planetárium felkérésére az 1998-as Német–magyar Kulturális Programra készült. Az űrkutatásról és űrhajózásról szóló, lézereffektusokat is használó science-fiction műsornak egy évvel később elkészült az angol változata is. Ugyancsak nagy érdeklődés volt 1999-ben a „Napfogyatkozás” című műsor iránt, ami  a Magyarországról is látható teljes napfogyatkozást mutatta be. 

A Planetárium műsorai egyszerre szórakoztattak és tanítottak, így nem meglepő, hogy a nagyközönségi előadásain közel százezer fő vett részt évente. Az, hogy mi lesz a sorsa a kultikus épületnek, máig kérdéses. A főváros kezelésében lévő park, amelyben áll, szintén lepusztult, elhanyagolt, jóérzésű ember nem szívesen teszi be a lábát.

Mint, ahogyan arról beszámoltunk, a Planetárium 40 évvel a megnyitása után, 2017 nyarán zárt be. Az épületet működtető vagyonkezelő, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) ugyan 2018-ban kijavíttatta a tető szigetelését és 2019-re elkészült a felújítási tervekkel is, melyre az építésügyi hatóság pecsétje is rákerült, a munka azonban még mindig nem kezdődött el.