Ellepték a plakátok Óbudát: 700 milliótól fosztotta meg a kerületieket a DK-s polgármester

Az óbudaiak  - másik öt fővárosi kerület mellett - azért esnek el 6-700 milliós támogatástól, mert Kiss László polgármester nem ment el az egyeztetésre a rezsitámogatásról Láng Zsolt kormánybiztossal.  A városrészek döntő többségében a helyi Fidesz-KDNP frakciója fegyelmi eljárást kezdeményezett a DK-s polgármesterek ellen, hiszen nekik a kerületieket kellett volna képviselni a kormánnyal való egyeztetésen, és nem pártérdeket. A XVIII. kerület is fegyelmi eljárást kezdeményezett, de napirendre sem vette a baloldali többségű testület. Nem volt ez másképpen Óbudán sem, ahol "Kiss László polgármester az eljárásról való döntést először zárt ülésre vitte, majd a Momentum frakcióvezetőjének, Szkaliczki Tündének a javaslatára a baloldali képviselők levették napirendről a fegyelmi eljárás megindítását" - tudhattuk meg Gyepes Ádám, a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőjének közösségi oldalára kitett bejegyzéséből, amelyben az óbudai képviselő-testület januári üléséről számolt be. 
 

Vizsgálóbizottságot szeretnének felállítani

Puskás Péter, az óbudai Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy az érintett polgármesterek nemcsak a Fidesz, de már több baloldali párt képviselőitől is kaptak kritikát. 
"Látják, hogy Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere elment és kapott is támogatást, így már nehéz a kormányra mutogatni" – mondta. – "Óbudán elindítottunk egy plakátkampányt és a többi érintett kerülethez hasonlóan kezdeményeztük a polgármester fegyelmi felelősségre vonását. Ezért felállítunk egy vizsgálóbizottságot, amelynek az a célja, hogy megállapítsa mennyi Kiss László felelőssége abban, hogy a kerület elesett a számításaink szerint legalább 700 millió forintos támogatástól. Azt szeretnénk elérni, hogy amíg ez a vizsgálat nem zárul le, függesszék fel hivatalából Kiss Lászlót" - mondta a kerületi frakcióvezető.  

"Ön alkalmatlan polgármesternek"

A Mi újság Óbudán? elnevezésű közösségi oldal egyik adminisztrátora és alapítója, Soltész-Pataki Emese nyílt levelében feltette a kérdést a polgármesternek, hogyan akarja pótolni a lakosságnak okozott kárt.

"A csoport vezetője és adminisztrátorai magyarázatot kérünk, hogy mi volt fontosabb és sürgősebb feladata, ami megakadályozta abban, hogy még meghatalmazottját sem küldte el a tárgyalásra. A lakosságnak okozott károkozását, amely akár a hűtlen kezelés (Btk. 376. §) gyanúját is felvetheti, miként kívánja orvosolni? 

Honnan fogja pótólni ezt a jelentős összeget? Kicsinyes politikai haszonszerzés helyett ideje lenne végre kijózanodnia, példát vennie más ellenzéki polgármesterekről, akiknek nem volt szükségük a kéz a kézben járkáláshoz, hogy címükhöz méltó, felelős döntést hozzanak a lakosság érdekeit szem előtt tartva. 

Felszólítjuk, hogy azonnal kezdje meg a tárgyalásokat és végre foglalkozzon a kerülettel, ami a dolga lenne! Felszólítjuk, hogy fejezze be a szándékos károkozást, amit kicsinyes pártérdekek mentén okoz a kerületnek! Felszólítjuk, hogy fejezze be a folyamatos hátramutogatást és az ellentétek szítását! Ön alkalmatlan polgármesternek!"– írta a bejegyzésben.

"Közösen akartunk tárgyalni"

Kiss László polgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a vádakra, ahol többek között elmondta: 
"Nem párthatározat volt, hogy valaki menjen-e el tárgyalni vagy nem. Nem azt mondtuk, hogy nem akarunk tárgyalni, hanem azt, hogy közösen akarunk tárgyalni, mert úgy gondoljuk, hogy nem szavahihető a másik oldal. Elküldtünk nekik minden olyan feltételt, amit kértek és közös egyeztetést kezdeményeztünk" – mondta. 
A fegyelmi eljárással kapcsolatban megjegyezte, szerinte ez is csak azt bizonyítja, hogy ez az egész egy „politikai termék”, amelynek nincs valódi célja csak az, hogy egy műbalhét generáljanak. 

44 milliárdot osztottak szét

A kormány 138 városi és 17 kerületi önkormányzat között osztott szét 44 milliárd forintot, amelyet az önkormányzatok a legfontosabb közszolgáltatások működtetésére fordíthatnak. A tárgyalásokra a tízezer lakos feletti városok és a fővárosi kerületek kaptak meghívót. „A támogatásért cserébe mindenkitől takarékosságot kértünk, ezért az érintett önkormányzatok tervet készítettek a lehetséges energiamegtakarítási lehetőségeikről. A támogatás összegét a települések anyagi helyzete, energiabeszerzési szerződései, valamint az adott önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adó képessége határozta meg” – mondta el korábban a Metropolnak Láng Zsolt kormánybiztos.