Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát – erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban az első Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak. A háború azonban már nyolc hónapja tart és brutálisabb, mint bármikor, az európai gazdaság pedig nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze.
„Már az újabb, immár kilencedik szankciós csomag emlegetésére is újabb gázáremelés következett a világpiacon. Jobb lenne végre szembenézni a szankciós politika hatásaival. Az EU következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra fog vonatkozni. Már több tagállam külügyminisztere is jelezte, hogy támogatni fogja, ez azonban egy újabb vörös vonal Magyarország számára” – mondta a külügyminiszter.
„Nem támogatunk semmit, ami Magyarország érdekeivel ellentétes, például veszélyezteti az energiabiztonságot, ahogy eddig sem tettük” – szögezte le Szijjártó Péter. Hozzátette: Paks a magyar energiatermelés harmadát biztosítja, a Paks II. beruházás pedig a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését jelentheti, tehát az újabb szankciók ellentétesek az ország érdekeivel. A jelenlegi négy magyarországi atomerőműblokkba orosz gyártótól kell a fűtőelemeket beszerezni; a térségben nagyrészt ilyen erőművek működnek. „Magyarország elégedett az orosz beszállítókkal. A nukleáris fűtőelemek hosszú távú garanciát jelentenek a magyar energiabiztonság számára” – magyarázta. A külügyminiszter az orosz–ukrán háború lezárása kapcsán a nagyhatalmak közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a hidegháborúban is úgy lehetett megelőzni a harmadik világháborút, hogy volt kommunikáció az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. „Most is orosz–amerikai kommunikációs csatornákat kellene létrehozni, mert tárgyalások nélkül ez a háború nem zárható le” – hangoztatta.
Szijjártó Péter hozzáfűzte: a 27 uniós külügyminiszter legutóbbi megbeszélésén 26 kollégája közül egy se mondta ki azt a szót, hogy „béke”.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre