Felemelő és tanulságos, ilyen lesz a Szent István-napi tűzijáték

Az elmúlt évben nagy sikert aratott az a rendhagyó tűzijátékshow, melyet Tűz és Fények Játéka címmel láthatott a nagyközönség. Az innovatív formátum, amit a Budapest Playhouse független produkciós műhely dolgozott ki, magasabb szintre, összművészeti kulturális eseménnyé emelte az eddig megszokott, általános tűzijátékot. A hat fejezetben elmesélt történet végigvezetett minket az ősidőktől az államalapításig – a pogány, honfoglaláskori varázslat világából a keresztény európai állam születéséig. Az epikus történetet narrációval, zenével, fényfestéssel, fényshow-val és drónjátékkal élhették át az érdeklődők. Az Iványi Árpád művészeti vezető által megálmodott koncepció a maga grandiózus eleganciájával, autentikus és mégis modern megoldásaival annyira hatásosnak bizonyult, hogy a szervezők idén a show folytatására kérték fel a művészeti csapatot.

Iványi Árpád és alkotótársa, Réti Barnabás, a Budapest Playhouse vezetői idén is együtt dolgozták ki azt a művészeti koncepciót, mely a tavalyi történetmesélő narratívát folytatja és változtatja a show-t komplex, nemzetközi színvonalú összművészeti produkcióvá. Hasonlóan a tavalyi látványhoz, idén is a drón-fény-hang hármas köré építették fel a művészeti részét a tűzijátéknak. A dramaturgiára és a kivitelezésre hosszú időt szántak, hogy minden részletet kidolgozzanak.

Az idei koncepciót arra a gondolatra fűzték föl: mit üzen a jövőnek az államalapítás? Ezt pedig igyekeztek olyan köntösben bemutatni, amely mindenkihez szól, közös élmény a családoknak, generációknak. Ezúttal nem egy mesélőt, hanem egy párbeszédes hangjátékot hallhatnak majd a nézők, melyet ismét Elek Norbert zeneszerző-hangszerelő parádés zenei feldolgozásai és kompozíciói, Besnyő Dániel fényfestő művész gyönyörű fényfestésmotívumai, egy a történetnek keretet adó kisfilm és a már előző évben is nagy sikert aratott drónjáték fog támogatni.

Kerettörténet-tematika

A történet ihletője Kölcsey Huszt című verse

Egy kisgyermek álma elevenedik meg a Duna feletti 4 kilométer hosszú szakaszon, ahogyan a Szent Korona szellemével találkozva, kézen fogva, végigrepülve az államalapítás utáni magyar történelem nagy fejezetein. Minden állomáson egy-egy értékkel, tanulsággal gazdagodva. Ahogyan a produkcióban az ősi szellem, a szülők is megfoghatják majd a rakparton a gyermekeik kezét, és együtt élhetik át Magyarország történelmét. Az epikus történet a hódítók korától a déli harangszó meséjén át a Hunyadi-korszak, a 48-as szabadságharc és a XX. század tragédiáin át visz minket – emlékeztetve arra, hogy kultúránk és az ősöktől kapott örökség hogyan segíthet minket a mindennapokban, egyúttal átadva a Szent István-i értékeket a jövő generációja számára. A mesében a gyermek alakja jelképezi a jövő magyarjait, valamint a mindannyiunkban lakozó tiszta kíváncsiságot és lelkesedést, mely képes a jelent dicsőséges jövővé kovácsolni. A produkciót egy kisfilm foglalja keretbe, két tűzijátékos blokk között pedig elbeszélő részleteket hallhat a közönség olyan értékekről, amiket a kisfiú kap az egyes történetekből.

Mivel az államalapítás utáni történelem eseményei szerepelnek a fókuszban, a tűz- és fényjáték első blokkja a hódításokról fog szólni, különös tekintettel a tatárjárásra és a török hódoltság 150 évére. Ennek a fő üzenete az lesz, hogy a támadások és a hódoltság ellenére még mindig itt vagyunk. A második blokk a Hunyadi-kornak és a nándorfehérvári diadalnak állít emléket, így például a gyerekek is megtudhatják, miért harangoznak minden nap délben, és mekkora győzelmet arattak a magyarok a törökökkel szemben. Az epizód mottója a szabadság és a bátorság lesz, ahogy a harmadik szakasznak is, amely az 1848-as forradalom és szabadságharcot mutatja be, annak is a hőseit, ikonikus alakjait állítva a középpontba.

Az utolsó előtti blokk a 20. század nehézségein belül az 1956-os eseményeket emeli ki. Itt az alkotók sokat gondolkodtak, hogyan lehetne bemutatni ezeket a napokat, s végül a remény fogalmára helyezték a hangsúlyt. A magyarok példát állítottak küzdésből a világ elé 1956-ban. A produkció utolsó percei a magyar történelmet és az életet állítják párhuzamba: rengeteg mindent megéltünk, megkaptunk, sokat és sokszor szenvedtünk, mégis itt vagyunk, és lehetünk egységes nemzet. Hangsúlyos üzenetként a történelmünkből fakadó mese emlékeztet minket arra, hogy a nehézségek ellenére mindig emberek tudjunk maradni, és az élet, a szeretet és a béke felé forduljunk a legsötétebb órákban is.

Vizuális koncepció

A tűzijáték és a kiegészítő show-elemek ezúttal duális színdramaturgiával gazdagodnak. Minden tételben két markánsan megjelenő színvilág képviselteti magát, a tavaly már bevált monumentális és ünnepélyes stílusban. A pirotechnikát könnyen felismerhető, látványos motívumok és alakzatok színesítik. Az ünnepi műsort ezúttal is drónshow (600 drónnal), fényfestés és fényshow egészíti ki, a Duna vizét színező, világító elemekkel és az égre vetített élő hologrammal. A hidak és a jellegzetes helyek külön világítást kapnak.

A tűzijáték során több mint 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel.

Zene

A zenei aláfestésről, ahogyan a tavalyi évben is, Elek Norbert zeneszerző gondoskodik, aki által ismert, híres muzsikákat hallhatunk úgy, ahogy még soha. Közreműködik a Budapest Scoring Orchestra, akik több hollywoodi film zenéjét (például Rambo, Oroszlánszív) játszották fel. Az ő előadásukban hallhatjuk majd például az Elindultam szép hazámból című népdalt, vagy Tinódi Lantos Sebestyén művét, a Summáját írom Eger várának című dalt, amit eddig nagyzenekar még nem játszott el. De a Kossuth-nóta és Brahms V. Magyar tánca is felcsendül.

Dramaturgia

1. NYITÁNY – ÁLOM Elindultam szép hazámból – altató (szívdobogás) bevezető 1,5-2,5 perces kisfilm (az élő televíziós közvetítés előtt és a helyszínen óriás kivetítőkön): éjszaka borul az országra. Halk altató szól, alatta szívdobogásra emlékeztető, alig érezhető ritmus – A Parlament koronatermében a biztonsági őr lekapcsolja a villanyt és bekapcsolja az éjszakai biztonsági rendszert. A sötét teremben a Szent Korona izzani kezd és a szívdobogás egyre hangsúlyosabbá válik. A Parlament fényfestése röntgenszerű képre vált, mintha átlátnánk az épület falain. A kupola alatt a korona immár az ország szíveként dobog. Egy kisfiú a testvéreivel szintén nyugovóra tér, szüleik jó éjt pusziját követően álomra szenderül, és az éjjeli parlamenti koronaterembe álmodja magát. A korona egyre vonzza, közelebb lép hozzá. Ekkor halljuk meg Szent István hangját: a gyermek és a szent király szellemének találkozása. Innen indul az álombeli utazás: ahogy István szelleme megfogja a gyerek kezét, a zene diadalmas hangulatúvá válik (drónshow, fényfestés)

2. HÓDÍTÓK – Tatárjárás/Török vész kora – fő téma: HAZA/NEMZETI KULTÚRA (mozgalmas, harcos rész) István elmondja, a hazát és a magyar kultúrát mindig számos veszély fenyegette – ahhoz, hogy valakik legyünk a világban, mindig meg kell védenünk saját értékeinket. (Zene és motívumok: Summáját írom Eger várának – keleties zenei motívumok, harc hangjai, pogány, iszlám félhold, keleties motívumok)

3. HARANGOK – a nándorfehérvári diadal, Corvin Mátyás, a Hunyadi-korszak – fő téma: ERŐ – honnan ered a déli harangszó? (heroikus zene, Erkel: Palotás – ünnepélyesség, emelkedettség) A magyarok már akkor megvédték Európát és a keresztény kultúrát! Harangszóval gazdagon díszített tétel.

4. TALPRA MAGYAR! – 1848 – a szabadságharc és forradalom öröksége – Kokárda – fő téma: BÁTORSÁG – az összefogás, a közös érdekért hozott áldozat fontossága (zenében: Kossuth-nóta)

5. A REMÉNY – 1956 – fő téma: CSELEKVÉS – a magyarok kitartására való emlékezés, ha elbuktunk is, akkor is megpróbáltuk, az egész világ tiszteletét kivíva (drámai tétel, zenében: Valahol Európában)

6. FINÁLÉ – a Szent István-i örökség ünnepe, éljen soká Magyarország – fő téma: HIT/ÉLET (korona, kereszt, angyalok, zenében: Légy jó mindhalálig: Az élet szép – az élet minden!) Monumentális, nagyzenekari, kórussal dúsított ünnepélyes tétel.

7. HIMNUSZ – lendületes és lelkesítő, az eredeti ritmikából merítve

Az idei tűzijáték maximálisan 30-35 percben tervezve

A tűzijátékot fényjáték fogja kísérni, amit három helyre, a Parlamentre, a Magyar Nemzeti Galériára és egyedülálló módon a Gellért-hegy oldalára fognak vetíteni. A drónok pedig a Duna felett színesítik majd a produkciót.

Az államalapítás ünnepére ezúttal egy olyan mesével emlékezhetünk, mely igazi családi esemény lehet a közönség számára. Célja, hogy az ünnep felemelő legyen, nem pusztán emlékezés, de tanító szándékú pillantás a jelenből a jövőbe.