Egy hónapig fonták az asszonyok: megérkezett a gazdák aratókoszorúja a Szent István-bazilikába

Az idei búzakoszorú jellegzetessége az „esőcsiga” motívum, mely a következő évi bő esőáldást jelképezi. Az idei aratókoszorút csaknem egy hónapon át tartó fonással, több ezer búzaszálból készítették el hajdúnánási gazdasszonyok – Bata Sándorné, Nagy Sándorné, és Pongor Gábor Lászlóné a Helyi Sajátosságok szalmafonó csoport tagjaival – a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program részeként.

A 90 centiméter széles koszorún az esőcsiga motívum mellett a körkörösen egyre tágabban ismétlődő körök a nemzetegységre, az egyre távolabbi határon túli régiókban élő magyarságra utalnak.

A tájékoztatás szerint az aratókoszorút a szervezők képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, valamint Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere helyezte el a bazilikában, majd azt Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüskök, a Szent István-bazilika plébánosa áldotta meg.

A közleményben idézték Jakab Istvánt, aki úgy fogalmazott: a már hagyományosan áldozatos munkával készülő koszorú az összefogás jelképeként megmutatja a magyar gazdák elkötelezettségét és azt, hogy mindig minden körülmények között biztosítják a betevőt a magyar emberek asztalára, melyért a magyar gazdatársadalmat kiemelt tisztelet és köszönet illeti meg.

Hozzátette: a Magyarok Kenyere program részeként a gazdák tizenkettedik éve nemcsak megtermelik a magyarság ellátásához szükséges gabonát, de adakoznak a közösség számára is.

Szólláth Tibor azt mondta: a huszonegyedik századi kihívásokra válaszolt a város a szalmafonó programmal, amelyben az aratókoszorú is elkészült.

Mohos Gábor plébános a koszorú átvételekor hangsúlyozta: a gazdák munkája létszükség az emberek számára, és aki a földet műveli, még jobban érzi, hogy szükség van a gondviselő Isten áldására, amelyet maga is kért.

A koszorú szeptember végéig megtekinthető lesz a bazilika szentélyében is.