Hatalmas áttörés! 24 óra alatt lebontja a műanyagot ez az enzim – Videó!

A műanyag-újrahasznosítással foglalkozó tudósok legújabb kutatása arra irányult, hogy olyan enzimet fejlesszenek ki, amely minél gyorsabban, akár 24 óra alatt képes lebontani a műanyag hulladékokat. Ezzel áttörést érhetnének el a PET-palack és egyéb lebomló műanyag elleni harcban – adta hírül a New Atlas tudományos lap. A tanulmány mellett azonban az is fontos, hogy az emberek a hétköznapjaik során is környezettudatosan éljenek.

Egyre gyorsabb lebontást hoztak el az enzim mutációi

A kutatók már több mint egy évtizede keresik az enzimekben rejlő lehetőségeket a műanyagok újrahasznosításában, de az utóbbi években sikerült szintet lépniük a munka során. 2016-ban japán szakemberek fedeztek fel egy baktériumot, ami az enzimek segítségével néhány hét alatt bontotta le a műanyag PET-palackokat. Ezt továbbfejlesztették a mérnökeik, és létrehozták a PETase enzim névre keresztelt változatot, ami hatékonyabbá és gyorsabbá tette a műanyag lebomlását.

2020-ban pedig elérkezett a várva várt áttörés, sikerült létrehozni egy olyan enzimet, ami még a PETase-nél is hatszor gyorsabb eredményt képes produkálni. A Texasi Egyetem csapata nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kijavítsák az összes eddigi hiányosságát az enzimeknek. A kutatóik beszámolói szerint a technológia alkalmazását hátráltatta, hogy alacsony hőmérsékleten kevésbé hatékonyan, eltérő pH-értéken pedig nem tudott működni a lebontás. A probléma megoldását az jelentette, hogy az amerikai csapat egy olyan tanulási modellt dolgozott ki, ami képes volt kiszámolni, hogy a PETase enzim mely mutációi immunisak ezekre a hátráltató tényezőkre.

A PETase-FAST enzim lehet a megoldás a lebomló műanyagok terén

A PETase enzim új változata a PETase-FAST egy sor műanyag terméket, például ételesdobozok, vizespalackok és szövetek lebontására képes. A vizsgálatok során ötösre vizsgázott az új enzim, a műanyagok lebontásában 30 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten és különböző pH-értékeken is megfelelt. Egy hét alatt 51 különböző kezeletlen PET-terméket volt képes szinte teljesen lebontani. Ráadásul egyes műanyag tárgyakat képes volt mindössze 24 óra alatt semlegesíteni. Az áttörést jegyző csapat vezetője Hal Alper nyilatkozott a felfedezéssel kapcsolatban a lapnak.

„Amikor a környezetvédelem és a környezettisztító eljárásokat fontolgatjuk, olyan enzimekre lesz szükségünk, amelyek a hétköznapi hőmérsékleten is képesek működni a valódi környezetben” – fejtette ki véleményét Hal Alper, a tanulmány szerzője.

Németh Kristóf drasztikusan megbüntetné ezeket az embereket

A színész jártában-keltében sokszor találkozik út szélére vagy erdőhatárba halmozott szemétkupacokkal, és nem titkoltan azt szeretné, ha a kormány a törvény teljes szigorával sújtana le azokra, akik ily módon pusztítják a környezetet és ezzel együtt gyermekeink jövőjét. Németh Kristóf ezért is töltötte ki a Magyarország zöld úton jár! elnevezésű kérdőívet, mellyel a kormány kezdeményezett párbeszédet a környezetvédelemről.

Megvalósulhat az újrahasznosított műanyag világszintű alkalmazása

A fejlesztők szerint a technológiájuk lehetővé fogja tenni hosszú távon, hogy egy bárhol alkalmazható, megfizethető és ipari méretekben is működőképes eszköz legyen az emberiség kezében. A kutatócsoport azt reméli, hogy a hulladéklerakókban és a legszennyezettebb területeken is alkalmazni fogják a találmányukat.

„Számtalan olyan iparág létezik, ahol sok műanyag hulladék keletkezik, náluk nagy lehetőség rejlik abban, hogy az újrahasznosítás folyamatait minél széleskörűbben kiaknázhassák” – mondta el a szerző. Hal Alper rámutatott, hogy a műanyag-gazdálkodás fontos megoldandó probléma a világon.

„A hulladékgazdálkodáson túl is rengeteg olyan ágazat van a műanyagszektoron belül, ahol a vállalatok vezető szerepet tölthetnének be a termékeik újrahasznosításában. A PETase enzimek fejlesztésével elkezdhetjük megvalósítani a valódi és működő, körkörösen megújuló műanyaggazdálkodást.”

A PETase enzimek működéséről és a műanyagok lebontásának technikájáról egy magyarázóvideót is készített a kutatócsoport, amit itt tudtok megtekinteni: