A matematikai gondolkodás a problémák megoldására lett kitalálva

– Van egy különös nép Dél-Amerika esőerdeiben, akiknél egyáltalán nem létezik a matematika. Mielőtt azonban szinte minden iskolás gyerek ebbe a matekmentes paradicsomba vágyna, nézzük meg, hogy miért léteznek Földünkön olyan civilizációk, ahol nincsen matematika, és miért alakult ki mégis a legtöbb kultúrában – kezdte lapunknak Mosóczi András matematikatanár, a mateking.hu alapítója.

Az egy, a kettő, a néhány és a sok

– A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató dél-amerikai piraháknak a számolásra vonatkozóan mindössze négy szavuk van, az egy, a kettő, a néhány és a sok. A törzs egyáltalán nincs tisztában a nagyobb mennyiségek jelentésével. Amikor arra kérték őket, hogy tegyenek le a földre annyi kavicsot, ahányan éppen jelen vannak a törzs tagjai közül, akkor 4-5 résztvevő esetén még sikerült végrehajtaniuk a feladatot, de 8-10 résztvevőnél a teljesítményük már jelentősen romlott. A kutatások szerint a törzs tagjai szellemileg nem visszamaradottak, életmódjuk és nyelvük nagyfokú kreativitásra utal. Végső soron azért nem rendelkeznek a számok absztrakt fogalmával, mert sosem volt rá szükségük – mesélte Mosóczi András.

A matek megszületése

– Az emberiség történetének hajnalán a számfogalom kialakulása és ezzel együtt a matematika megjelenése elsősorban két dologhoz volt köthető. Az egyik az idő múlásának és ciklikusságának kimutatására alkalmas órák és naptárak készítése, a másik pedig a különböző javak nyilvántartása és a szervezett mezőgazdaság megjelenése. Ezek vezettek el a mennyiségeket leíró számjegyek feltalálásához és az absztrakt számfogalom megszületéséhez – mondta Mosóczi András.

Miért kell matekot tanulni?

– Ahhoz, hogy csak úgy gondtalanul éljük az életünket, valóban nincsen szükség matematikára. Azonban amint megjelennek problémák, amiket valahogyan meg kell oldani, ott hirtelen megszületik a matematika. A matematikai gondolkodás ugyanis a problémák megoldására lett kitalálva.