A kínai Csu-zsung marsjáró szél- és vízerózió nyomaira bukkant a vörös bolygón.
A Nature Geoscience című folyóiratban a napokban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a kínai mitológia egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung Mars-járó első 60 marsi napján, 450 méter megtétele közben gyűjtött adatokat elemezték.
Az északkelet-kínai Harbin Műszaki Egyetem kutatócsoportja a marsi kőzetet a rover kameráinak felvételei alapján tanulmányozta és megállapította, hogy a marsi talaj nagy teherbírású és a szélerózióra utaló kohézióval rendelkezik. A képeken megfigyelt gerincek, hullámok és erodált kráterek a kutatók szerint arra utalnak, hogy a területet hosszú időn keresztül a szél pusztította.
A szélerózió mellett a kutatók olyan kőzetmintákat is észrevettek, amelyek a tanulmány szerint a sós vízzel való kölcsönhatásra utalnak.
A Csu-zsung 2021. május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon. Azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített.
Az Utopia-síkság korábbi kutatások szerint vulkanikus terület, amelynek felszíni korát több mint 3 milliárd évre becsülik. A múltban nagy mennyiségű folyékony víz vagy jég lehetett azon a területen.
A kutatók eredményei további új ismereteket nyújthatnak a bolygó felszínének történetéről és a Mars északi síkságainak fejlődéséről.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre