Szilveszter: mit szimbolizál a „bolondok ünnepén” a pezsgő, tűzijáték vagy virsli?

A középkorban az óév búcsúztatását nem szilveszternek, hanem a bolondok ünnepének nevezték. A bulikon hangoskodtak, lármáztak, hogy elűzzék a gonosz, ártó szellemeket. Persze őseink még nem petárdával, trombitával vagy tűzijátékkal tették ezt, hanem kolomppal, ostorral és bádogdarabokkal.

A singli lányok gombócfőzéssel igyekeztek kideríteni, ki lesz a férjük, de ilyenkor voltak népszerűek az időjósló hagyományok is. Megsóztak 12 fokhagymagerezdet, és amelyik reggelre átnedvesedett, azokat csapadékos hónapoknak hitték.

Miért a pezsgő?

Szilveszterkor emberek tízmilliói koccintanak pezsgővel a világon, azonban sokan nem ismerik ennek eredetét. Az 1600-as évekbe egy Dom Pierre Perignon nevű szerzetes készítette az első pezsgőt, és sokáig titkolták elkészítésének módját. Tehát az egyházi vezetők által fogyasztott ital csak a francia forradalom után terjedt el és hódította meg a világot, de miután minden üveget 15 hónapig érleltek, emiatt nagyon drága italnak számított. Így a pezsgőhöz a luxus érzése társul mind a mai napig, amihez ennek köszönhetően az a hiedelem kapcsolódik, hogy ha pezsgőt iszunk, az új évben bőven lesz mit a tejbe aprítanunk.

Miért pont virsli és azon kívül még mi minden?

Feltehetően a németektől vettük át a szokást, leginkább praktikus okokból: mivel régi szokásunkhoz passzolt. Eszerint sem halat, sem szárnyast nem szerencsés enni az új év első napján, ezért a virsli tökéletes alternatívának bizonyulhatott. Szilveszterkor töltött hús és rétes is került az asztalra: a hosszúra nyújtott rétes sokáig tartó szerencsét szimbolizált, a töltött húsokat alaposan megtömték, hogy az új évben még véletlen se szűkölködjenek.