Gyász! Elhunyt Kabdebó Lóránt

Kabdebó Lóránt Budapesten született 1936. augusztus 9-én. 1958-ban végzett az ELTE BTK magyar–történelem szakán.

1958-tól 1970-ig Miskolcon dolgozott középiskolai tanárként, 1962 és 1984 között a Napjaink című folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese volt. Karikatúrákon is megörökítették, ahogy Kabdebó tanár úr „küzd” a feltörekvő fiatal írókkal. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett.

1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa lett. Az intézményben 1972-től 1989-ig osztályvezetőként dolgozott, majd 1989–1991-ben tudományos tanácsadó lett. Itt kezdte el azt a több évtizedes munkát, amelynek eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet. Segédkezett az irodalomtörténet szempontjából fontos gyűjteményes kötetek, visszaemlékezések kiadásánál is. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora címet.

Kabdebó Lóránt 1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője volt, 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Kulcsszerepe volt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának létrehozásában, a magyar irodalmi, történelmi és modern filológiai tanszékek megalapításában. 1993 és 1997 között igazgatta a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét, 1997-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja lett. 1990–1991-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára volt.

1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője volt. A Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője 1998-tól, Szabó Lőrinc-szakértője 1999-től. Megalapította az Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2006-tól a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

1997-ben megalapította az OTKA által is támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhelyet, ahol fiatal kutatók és doktoranduszok folytatják a Szabó Lőrinc-életmű feltárását és értékelését, e mellett Szabó Lőrinc kiadatlan műfordításait is folyamatosan közlik.

Munkásságát számos díjjal ismerték el. 1969-ben kapta meg Miskolc Város Irodalmi Díját. 1989-ben Szabó Lőrinc-díjjal, majd 1990-ben a Művészeti Alap Irodalmi díjával ismerték el munkásságát. 1998-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje kitüntetést. 2012-ben József Attila-díjban részesült, 2021-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje díjjal ismerték el munkásságát.

Kabdebó Lóránt 2021-ben Miskolc díszpolgára lett.