Árpád-kori lovasok vették birtokba a terepet a Hungexpo területén a Kincsem Parkban, ahol 75 ezer négyzetméteren várta látványosság és izgalom a vendégeket, így minket is.
„Kisgyerekkorom óta huszár akartam lenni, ahogyan sok más gyerek is. Csak én nem kinőttem, hanem megélem a vágyamat” – mesélte a Metropolnak Juhász Dénes, az „Egy a természettel” Vadászati Világkiállítás hagyományos lovas vadászati módok bemutatójának szakmai rendezője.
A lovas produkció már véget ért, de a lelátón még lelkesen tapsolt a tömeg. A szereplők éppen akkor lazítottak korhű jelmezükön, amikor lapunk megérkezett a zömök pusztai lovak „birodalmába”.
„Karacs 20 éves, és 3 éves kora óta van velem, most is vele vezetem a bemutatót” – magyarázta Dénes, aki korhű paszományos zubbonyt viselt. – „Kazahsztáni ló, kis termetű, szívós és jó idegrendszerű. Kimondottan könnyűfegyveres harcmodorra tenyésztették. Több ezer éves szelektáció előzi meg egy-egy ilyen lófajta kinevelését. Ezek a keleti típusú lovak honfoglaló őseinkkel együtt jöttek be, és még a XX. század elején, a tőlünk nyugatabbra levő seregeknek is ilyen lovakat vásároltak. Sosem tűnt el hazánkból ez a típus, a magyar lótenyésztés róluk volt híres„
„Mindenki a saját lovával vesz részt a bemutatón, a lovakat pedig mobilistállókban tartjuk itt, a Kincsem Parkban” – mondta Juhász Dénes. A lovas bemutató szakmai rendezője elárulta azt is, hogy hogyan tervezték meg a produkciót.
„Szükségünk volt például mozgó vadakra. Elég nehéz lenne elengedni 10–12 rókát a pályán, ezért fantomállatokkal, 3D-s célpontokkal csináljuk a bemutatót. Ez a fajta látványosság a közönségnek nagyon tetszik. A tematikát illetően egy pusztai korral indulunk, agarász- és solymászbemutatóval. Azután egy Árpád-házi, majd egy vegyesházi kor következik, és egy törökvész korabeli résszel zárjuk, amikor már a fekete lőporos fegyverek is jelen voltak a vadászatban” – ismertette a rendező.
„Minden elemét élveztük a munkának, ami egyébként nagyon nagy összhangot igényelt. Durván fél éve kezdtük el a felkészülést, de volt némi rutinunk, a csapat már régóta dolgozik együtt. A legnehezebb feladatok egyike volt megszoktatni a lovakkal a bölény kinézetű zsákot, amire szőrt húztunk. Ugyanis rettegtek ettől, hiszen egy lónak az az alapösztöne, hogyha valami hirtelen megmozdul a környezetében, akkor menekül” – emlékezett vissza a felkészülésre Juhász Dénes, aki minden Metropol-olvasónak azt üzeni, hogy üljön lóra, és kóstoljon bele a lovas élet szépségeibe.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre