Márton-nap: ha nem eszed ezt, egész évben éhezni fogsz a hagyomány szerint

November 11-e, Szent Márton napja az egyik legfontosabb őszi ünnep a magyar népi hagyományban. A tél kezdetét kötötték a Márton-naphoz: amikor a gazdasági év lezárult, a pásztorok elszámoltak és megkezdődött a téli pihenő. A néphiedelem szerint „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik”, így a libaételek – különösen a sült liba és a libamáj – elmaradhatatlanok voltak az ünnepi asztalról.

Márton-nap, ahogyan elődeink tartották

A Márton-napi lakomákhoz bor is járt, hiszen ekkor kóstolták az új bort, a „Márton poharát”. A jó termés és bőséges jövő érdekében nemcsak ettek-ittak, hanem jósoltak is: a liba mellcsontjából például az időjárásra következtettek – ha fehér, enyhe tél jön, ha barna, kemény fagy várható. Szent Márton alakja a szerénység és segítőkészség példája volt: a legenda szerint még katona korában köpenyét kettévágta, és egyik felét egy fázó koldusnak adta. A néphagyomány ezt a jószívűséget tükrözte a Márton-napi adakozás és vendéglátás szokásaiban is. A gyerekek lámpásokkal, énekkel járták a falut, az állattartók pedig ezen a napon engedték szabadon az utolsó, legjobb hízót vagy libát – innen ered a „Márton-liba” kifejezés. 

Sok helyen ekkor kezdték a téli disznóöléseket is. Márton napja így a bőség, az újbor és az emberi jóság ünnepe lett. A népi naptár szerint, ahogy ekkor viselkedik az idő, olyan lesz a karácsony is – így mindenki azóta is figyeli november 11-ét, hátha Szent Márton még most is megmutatja, milyen télre számíthatunk.