A koronavírus az egész életünket felforgatta – azonban a korlátozások és a bezártság pozitív változásokat is hozott a mindennapjainkba.
Ugyan az elmúlt másfél év javát a legtöbben szívesen elfelejtenék, kutatások garmadája igazolja azt, hogy a részleges vagy teljes karanténnak számtalan olyan következménye volt, ami hosszútávon is javítja az életminőségünket. A megváltozott életben ugyanis új szokásokat vettünk fel, amelyeket a szabadságunk visszanyerése után sem vetkőztünk le – írja a Mirror.
Egészségesebben étkezünk
Sokan vannak, akik a korlátozások feloldását követően arra lettek figyelmesek, hogy otthon felszaladt rájuk 1-2 (5-6…) kiló felesleg, de a Brit Élelmezési Alapítvány vizsgálatai alapján az emberek kétharmada a korábbinál egészségesebben étkezett, és ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyre többen főztek magukra. Míg a pandémia előtt minden nyolcadik ember gondoskodott ekképpen magáról, a járvány ideje alatt ez az arány már minden ötödik emberre módosult, a felmérések alapján pedig az otthon készített ételhez egészségesebb alapanyagokat szerzünk be, mint ami a rendeltben van. Ráadásul egy amerikai tanulmány szerint azok, akik magukra főznek, vékonyabbak, és naponta kevesebb kalóriát fogyasztanak.
Többet biciklizünk
Múlt tavasszal szinte lehetetlenség volt kerékpárt vásárolni rövid határidőn belül, annyira megugrott a sportos hobbi népszerűsége. Minden ötödik ember rendszeresen bringára pattant, és közben talán nem is tudták, hogy ezzel csökkentik a vérnyomásukat és a koleszterinszintjüket, valamint így jóval kisebb az esély a kettestípusú diabétesz kialakulására. Egy óra normál tempójú kerékpározással 500 kalóriát égethetünk el, ami egy normál hamburgernek felel meg.
Megszerettük az online edzéseket
A koronavírus a kondi- és edzőtermek bezárásával is járt, azonban a legtöbb hely pillanatokon belül átállt az online órák tartására – aminek még nagyobb népszerűsége volt, mint a jelenléti edzéseknek. Sokan, akik máskor a közelében sem jártak egyetlen konditeremnek sem, a járvány alatt kezdtek el edzeni, és a lehetőségek széles tárháza miatt sokkal kisebb volt a lemorzsolódási arány, hiszen könnyen lehetett váltani az egyes kurzusok között. A rendszeres kardioedzések javítják a szív állapotát, a különböző edzésformák ötvözése pedig még motiváló erővel is bír.
Rákaptunk a sétálásra
Mozgásformákat tekintve a biciklizés mellett a séta vált a pandémia egyik nagy nyertesévé: a londoni King’s College adatai szerint 40 százalékkal többen sétálnak most rendszeresen, mint a koronavírus kirobbanása előtt. A séta is elősegítheti a fogyást, jótékony hatással van a szívre, és a statisztikák szerint azok, akik naponta 20 percet sétálnak, sokkal ritkábban kerülnek betegállományba, míg heti két óra séta az életünket is meghosszabbítja.
Felfedeztük a zöldségeket
Friss jelentések szerint az emberek egyharmada a járvány óta több zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, mint például két éve, míg az emberek ötöde csökkentette a húsfogyasztása mértékét is, mióta a karanténban több időnk volt megtervezni és elkészíteni az egészségesebb, kreatívabb fogásokat. A szakértők napi ötszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztást tanácsolnak, a statisztikák alapján a javallatot követők három évvel tovább élnek, mint a zöldségeket csak ritkábban fogyasztó társaik. Ez annak is köszönhető, hogy náluk kisebb eséllyel alakul ki szívbetegség, sztrók vagy rák.
Új hobbikra leltünk
A négy fal közé szorulva az emberek egyharmada bukkant rá új kedvtelésre, például kertészkedésre vagy kézműveskedésre. Ha van egy gyakran űzött hobbink, akkor az csökkenti a stressz-szintünket, a demencia kialakulásának veszélyét – és nagyon sokak mentális egészségét épp ezek a tevékenységek óvták meg a karantén ideje alatt.
Többet beszélgetünk
Annak ellenére, hogy a korlátozások épp a személyes találkozók számát csökkentették drasztikusan, a kommunikációs képességeink jelentősen javultak a pandémia során. Az LG Electronics világszinten töltetett ki kérdőíveket, amelyekből az derült ki, hogy a megkérdezettek 45 százaléka többet és tartalmasabbat beszélgetett a rokonaival vagy a barátaival a bezártság alatt. Ez nem csak a kapcsolataink megőrzését szolgálta, de javította a hangulatunkat, az agyműködésünket is karban tartotta, és a mentális egészségünket is segítette.
Több időt töltöttünk a párunkkal
Ha a párok nem hagyhatják el az otthonukat, akkor a jelek szerint ez a szexuális együttléteik mennyiségére és minőségére remek hatással van – ugyanis minden ötödik férfi, valamint a nők 15 százaléka vallotta azt, hogy a karantén alatt többet szexeltek. Ezzel az egyértelmű pozitív hatások mellett csökkentették a stressz-szintet is, de még memóriajavító és szívegészség-megőrző hatással is jártak a rendszeres, fülledt együttlétek, sőt, a rákos betegségek kialakulásának veszélyét is csökkenti a szex.
Állattartókká váltunk
A koronavírus alatt a házi kedvencet tartók száma is megsokszorozódott, hiszen így több idő jutott az állatokkal való törődésre is. A briteknél például több mint 3 millió háztartás fogadott be új kisállatot, és talán nem is tudták, hogy az új jövevény révén csökken a depresszióra és az allergiára való hajlamuk, gyakrabban mozognak, az immunrendszerük is erősödik, ezzel együtt pedig csökkent a vérnyomás, valamint a szívbetegségek kialakulásának esélye.
Gyakrabban mosunk kezet
Az már a járvány berobbanásának elején egyértelmű volt, hogy a sokkal rendszeresebb és alaposabb kézmosás elengedhetetlen a koronavírussal szembeni harc során: mostanra a statisztikusok úgy látják, naponta legalább kilencszer mosunk így kezet, azaz 50 százalékkal többször, mint a pandémia előtt. Az orvosok szakszövetsége szerint már napi öt kézmosással is csökkenthetjük a megfázásos vagy influenzás betegségekbe való belecsúszást, a covidról nem is beszélve.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre